Duda Ernő virológus az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a szóban forgó Coxsackie vírus valószínűleg évmilliók óta velünk van, de inkább a középkorban öltött járványos méreteket, mert terjedése nagyban függ a higiéniai szokásoktól, mivel a széklettel fertőzött felületek érintésével, a szájon keresztül jut be a szervezetbe.
A kisgyermekek betegségének szoktuk tekinteni, mivel ők mindent megrágcsálnak, gyakran ölelgetik egymást, a felszakadó hólyagok érintésével szintén átkerülhet a kórokozó, vagy akár nyállal
– emelte ki a professzor. Hozzátette: a Coxsackie ráadásul egy nagyon masszív vírus, ugyanis a tápcsatornán keresztül még a gyomorsav sem képes elpusztítani. A virológus tájékoztatása szerint kevés ennyire ellenálló vírus van, az egyik ilyen például a gyermekbénulást okozó poliomyelitis, ami Európában a népesség átoltottsága miatt már nem fordul elő, Magyarországon 1969 óta nincs jelen.
„A kéz-száj-láb betegség elsősorban az öt év alatti gyermekeket érinti, többségünk óvodáskorig már találkozott a vírussal, ezért a felnőttek nagy része immunis a kórokozóval szemben, ami a megfelelő higiéniás szabályok betartásával kevésbé terjed, emiatt kizárt, hogy járványos méretű fertőzéseket váltson ki”
– fejtette ki a virológus.
Duda Ernő arra is rávilágított, hogy ez nem szezonális vírus, nyáron is előfordul, ősztől azért nő meg az esetek száma, mivel ekkor visszük közösségbe, óvodába, iskolába a kisgyermekeket.
Kisgyermeket gondozóknál fordul elő
Az elmúlt két évtizedben ugyanakkor az atípusos formája, az A6-os nevű vírustörzse vált gyakorivá, ami a kétévesnél fiatalabbaknál, a kisiskolásoknál és a felnőtteknél is okozhat megbetegedést. Bense Tamás esztergomi gyermekorvos arról számolt be, hogy nagyrészt az óvónőknél és azoknál a szülőknél jelentkezik a megbetegedés, akik több fertőzött kisgyermeket gondoznak. Két-három napig tartó lázzal, gyengeséggel, esetleg hasi fájdalommal jár, és a tenyéren, a karon, a talpon, a lábfejen, az arcon megjelenő vörös, fájdalmas kiütésekkel, valamint a szájüregben található sebek teszik sokszor nehézkessé a nyelést.
Nagyon fontos, hogy a szülők ekkor fokozottan figyeljenek oda a folyadékfogyasztásra, érdemes írni a mennyiséget, hogy elkerüljék a már kórházi kezelést igénylő kiszáradást
– hangsúlyozta az orvos.
Lappangási ideje 3-7 nap, az általános tünetek után 1-2 nappal jelennek meg a hólyagok, felváltva a különböző testrészeken, de tíz nap után hegesedés nélkül eltűnnek.
Bense Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyerek még tünetmentesen is fertőz, de amíg vannak tünetei, kiütései nem szabad közösségbe vinni.
„Sokszor rövid idő alatt, akár két nap alatt is elmúlhat a láz, olyan is van, akinél még hőemelkedés is alig fordul elő, az izolációt a teljes panaszmentességig érdemes betartani”
– részletezte.
A családorvos szerint a szülők sokkal rosszabbul viselik a betegséget, ami náluk is azonos tüneteket okoz.
Elkerülni nehéz a megfertőződést, de az alapos, szappanos kézmosás, a mellékhelyiség, a fürdőszoba, kilincsek, használati tárgyak, evőeszközök, játékok fertőtlenítése, a gyakori szellőztetés jelenthet némi védelmet, ugyanúgy, mint a többi betegség esetében is, az olyan immunerősítés, mint az egészséges táplálkozás, a D-vitamin-pótlás, a rendszeres mozgás
– emelte ki, majd hozzáfűzte: mivel vírusfertőzésről van szó, a láz- és fájdalomcsillapítón, fertőtlenítős szájöblítésen, érzéstelenítő ecsetelésen és egyéb tüneti kezelésen kívül mást nem szoktak javasolni.
A szájüregi gyulladást bizonyos ételek irritálják, a szénsavas italok mellett a magas savtartalmú gyümölcslevek, de a citrusfélék, sós és fűszeres ételek fogyasztása is kellemetlen lehet ekkor.
A családorvos javaslata szerint ilyenkor érdemesebb pépes ételeket, főzelékeket enni, langyos teát kortyolni, a hideg víz, fagylalt pedig némileg enyhíti a fájdalmat.
Bense Tamás úgy látja, hogy a kéz-láb-fej vírusfertőzés tekintetében a csúcson túl vannak, két hete naponta öt-hat ilyen esettel találkozott, mára napi két-háromra csökkent a számuk.
„Most a gyerekeknél nagyobb problémát okoz a 2–10 éves korcsoportban a cseppfertőzés útján terjedő gégehurut, ami köhögéssel, nehézlégzéssel, rekedtséggel, intenzív torok- és légcsőfájdalommal jelentkezik, azonban sokszor láz nélkül, 5-7 nap után panaszmentesen meggyógyulnak”
– zárta a gyermekorvos.