Durván hazudik Orbán Brüsszelnek

Navracsics Tibor szerint az év második felében sikerülhet megállapodni az uniós forrásokról az Európai Bizottsággal, Gulyás Gergely az elfogadott javaslatokról beszélt, Varga Judit pedig már be is terjesztett két törvénymódosítást a megegyezés érdekében.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július eleji kormányinfón elárulta, hogy több javaslatát is elfogadták az Európai Bizottságnak:

  • A korrupciós ügyekben legyen helye bírósági jogorvoslatnak;
  • a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően a társadalmi konzultációra időt kell adni;
  • az uniós források jelentős részét a lehető legnagyobb energiafüggetlenség elérésére fordítsák;
  • valamint 15 százalék alá mérséklik az egy ajánlattevős közbeszerzések számát.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a kormány célja a tárgyalások mielőbbi sikeres zárása, miközben a magyar baloldali képviselők éppen ez ellen lobbiznak. Ezeken túl július közepén kiderült az is, hogy a kormány feléleszti az antikorrupciós munkacsoportot.

Navracsics Tibor: A politikai szándék hiányzik

Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter a Mathias Corvinus Collegium (MCC) miniszteri programismertető sorozatának előadásán a tárgyalások állásáról elmondta, hogy lényeges technikai, szakpolitikai kérdésekről már nem igazán van szó, közel áll egymáshoz az Európai Bizottság és a magyar kormány álláspontja.

A tárcavezető szerint egy-két tisztázandó kérdés van még, jelenleg a politikai akaratban látja a megállapodás akadályát. A tárgyalás viszont folyamatos, épp az előadásának napján, kedden érkezett haza egy tárgyalódelegáció Brüsszelből.

A miniszter úgy látja, hogy a Magyarországgal szemben támasztott politikai elvárások idáig sok esetben az általánosság szintjén mozogtak. Lengyelországgal szemben egy sokkal jogiasítottabb eljárásról van szó, amiben pontosan meghatározta az Európai Bizottság az elvárást, míg Magyarországgal szemben az eljárás alapja az Európai Parlament jelentése. Navracsics Tibor leszögezte: a mostani jogállamisági jelentésben is láthatunk olyan pontokat, amelyek cáfolhatók, vagy amelyeket korábban lezártak az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, de most úgy tűnik, hogy ezeket újranyitnák.

A miniszter hangsúlyozta: az év második felében aláírhatók a megállapodások, a kormány részéről megvan a szakmai felkészültség és a politikai akarat is, az Európai Bizottság részéről szintén adott a szakmai felkészültség, de a politikai akaratot egyelőre nem tudja kitapintani.

Varga Judit béketörvényei

Varga Judit úgy véli, elérhető közelségbe került a megállapodás az Európai Bizottsággal.

Az Európai Bizottsággal folytatott szakmai viták kézzelfogható közelségbe hozták a megállapodást a Helyreállítási Alap forrásainak lehívásáról, ami nagyon jó eséllyel az év második felében létre is jöhet

– fogalmazott az igazságügyi miniszter, hozzátéve: a folyamatok előmozdítása érdekében az Európai Bizottság javaslatait is figyelembe véve az Igazságügyi Minisztérium két olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely a megállapodás mielőbbi megszületését segíti elő.

Mindkettő törvényjavaslat címe úgy indul, hogy „az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében”:

  • Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról,
  • Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról.

Varga Judit úgy foglalta össze a két törvényjavaslatot, hogy

a Bizottság ajánlásait elfogadva azon vállalásunknak teszünk eleget, hogy a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően időt biztosítunk a társadalmi konzultációra, valamint biztosítjuk, hogy a korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak is.

Mindkettő javaslat általános indoklása az alábbi bevezetővel indul:

A kormány elkötelezett az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás mellett. A törvényjavaslat benyújtását a kormány és a Bizottság közeledő álláspontjai teszik lehetővé, és Országgyűlés elé terjesztése bizonyítja, hogy a kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve. Fontosnak tartjuk, hogy a szakmai párbeszéd során a problémák helyett a megoldásokra koncentrálva közelítsük álláspontjainkat, és keressük a megegyezést a Bizottság több ajánlását elfogadva. A kormány ezen törekvéseit példázza a jelen javaslat is.

A büntetőeljárásról szóló javaslat indoklásában többek között arról olvashatunk, hogy ez egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust kíván bevezetni „Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén” elnevezéssel.

Az indoklásban részletezik:

Az eljárás kulcsszereplője az eljárási szempontból teljesen kívülálló, de az érintett bűncselekményekre tekintettel közvetlen magánérdekkel nem rendelkező, a köz érdekében fellépni kívánó személy, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy az egyébként közvádas bűncselekmények miatt – tehát a nyomozó hatóság vagy ügyészség által – folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal érdekében bírói utat igénybe véve fellépjen.

A javasolt szabályozásnak nincs előzménye Magyarországon, „megalkotását elsősorban a közhatalom gyakorlásával, illetve a közpénzügyek elköltésével kapcsolatban állított, büntetőjogi értékelést is felvető esetleges visszásságok felderítésének, értékelésének és megnyugtató módon való rendezésének az igénye teszi indokolttá. Ezenkívül kiemelendő, hogy az Európai Bizottság megfontolásra javasolta egy ilyen jogintézmény megalkotását a korrupció és a közpénzek jogsértő kezelése elleni küzdelem fokozása, illetve az ilyen cselekményekkel kapcsolatos állami büntetőjogi igényérvényesítés ellenőrzöttebb, hatékonyabb megvalósulása érdekében”.

A törvényhozást megelőző társadalmi egyeztetésről szóló javaslatból kiderül, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az előzetes és az utólagos hatásvizsgálat során hivatalos statisztikai adatok szolgáltatásával működne közre.

A kormány vállalja azt is – ha nem is az összes törvényjavaslat esetében –, hogy a kormányzati honlapon történő véleményezésre minimum nyolc napot biztosítanak, valamint „a beérkezett vélemények, javaslatok érdemi mérlegelésére törvénytervezet vagy kormányrendelet-tervezet esetén a kormány döntését megelőzően, miniszteri rendelet esetén a kihirdetését megelőzően öt napot kell biztosítani a törvényjavaslat alapján”.

A módosítóban azt is rögzítik, hogy a jövőben nem lehet arra hivatkozni a társadalmi egyeztetés mellőzése során, hogy a mellőzés oka a sürgős elfogadáshoz kapcsolódó kiemelkedő közérdek.