Egészségügyi törvény szerint beleegyezés nélkül is beadható a koronavírus elleni vakcina

Az Eütv. – 1997. évi CLIV. törvény  módosításának értelmében, mely január 1-től lép hatályba, öt hónapon keresztül a beteg beleegyezése nélkül kényszeríthetik rá a koronavírus elleni vakcinát az emberre. A törvénymódosítás értelmében nincs szükség a beteg beleegyezésére az oltás beadásához, függetlenül attól, hogy mennyire bízik meg az illető az oltás minőségében.

 

Védőoltások

57. § (1) A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása.

(2) *  A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében

a) életkorhoz kötötten,

b) megbetegedési veszély esetén, illetőleg

c) külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén

kötelező védőoltás elrendelésének van helye. * 

(3) *  A miniszter egyes munkakörökben való foglalkoztatás feltételeként a munkáltató költségére védőoltási kötelezettséget írhat elő. * 

(4) A védőoltásra nem kötelezett személy kérésére – kiskorú esetében törvényes képviselője hozzájárulásával – orvosilag indokolt esetben védőoltásban részesíthető.

(5) A védőoltással egy tekintet alá esik az egyes fertőző betegségek esetén alkalmazott megelőző gyógyszeres kezelés.

(6) *  Védőoltás kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező okiratban szereplő céllal és feltételekkel végezhető.

(7) Az oltóanyagok és egyéb immunbiológiai készítmények előállítására, forgalomba hozatalára és hatósági ellenőrzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

58. § (1) *  A kezelőorvos a kötelező védőoltás elhalasztásáról dönt, ha

a) a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná és

b) a védőoltás beadásához fűződő közegészségügyi érdeket nem veszélyeztető időn belül az a) pont szerinti körülmény olyan változása várható, amely a beteg védőoltásban részesítését lehetővé teheti.

(2) *  Az elhalasztott kötelező védőoltást a halasztásra okot adó körülmény megszűnését követően haladéktalanul pótolni kell.

(2a) *  Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról a kezelőorvos az egészségügyi államigazgatási szervet írásban értesíti.

(3) *  A kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője a beteg lakóhelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnél kérelmezheti a védőoltás alóli mentesítést, ha

a) a védőoltásban részesítés a beteg egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a beteg egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és

b) az a) pont szerinti körülmény változása belátható időn belül nem várható.

(3a) *  A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti eljárás alatt – annak véglegessé vált döntéssel történő befejezéséig – az adott védőoltás vonatkozásában a (7) bekezdés szerinti írásbeli felszólításnak vagy az adott védőoltás elrendelésének nincs helye. Ha a védőoltást korábban már elrendelték, és ezen védőoltás vonatkozásában eljárás indul a (3) bekezdés alapján, akkor a mentesítési eljárás véglegessé vált döntéssel történő befejezéséig a védőoltást elrendelő határozat nem hajtható végre. A mentesítési eljárásban a kezelőorvos külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül.

(5) *  A védőoltásra kötelezett és a védőoltásban részesített személyekről nyilvántartást kell vezetni.

(6) *  A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni.

(7) *  Ha a védőoltás igénybevételére köteles személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a védőoltást elrendeli. Az egészségügyi államigazgatási szerv közvetlen járványveszély fennállása esetén – a veszélyhelyzet szerint meghatározott védőoltások köre tekintetében – a határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(8) *  A védőoltás megtörténtéről igazolást kell adni.

(9) *  A védőoltás hatékonyságának megállapítása céljából a beoltott személy orvosi vizsgálata és vizsgálati anyag szolgáltatása rendelhető el.

(10) *  Ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

(11) *  A (7) bekezdés alkalmazásában közvetlen járványveszélynek minősül, ha az 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti védőoltás késedelme mások életét vagy testi épségét tömegesen, közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

A fenti jogszabály 2021.január 1. és 2021.május 25. között kerül hatályba a jelenlegi állás szerint, melynek értelmében a

kormány akárkit beolthat bármilyen kétes oltóanyaggal az akarata ellenére

ebben az öt hónapban.

Nem csak a beteg embereket is, hanem a

feltételezett fertőzötteket is

akiknek nincs tünete, se nem betegek, csak úgy ítélik meg, hogy érintkezhettek a vírussal.

Tudjuk, hogy igen kétséges a PCR tesztek megbízhatósága, amelyet már maga Müller Cecília, országos tisztifőorvos is megerősített akkor a Magyar Nemzetnek, amikoris azt mondta:

“Ha a pozitív teszttel rendelkező személy semmilyen tünetet nem mutat, akkor a PCR teszt eredménye legalábbis kétségbe vonható”

 

Müller Cecília, tisztifőorvos

Ennek ellenére továbbra is zajlanak a tesztelések, és a kötelező oltás terve ilyen kétséges tesztek mellett is törvénytervezetben van – és hogy kire mondják rá, hogy érintkezhetett a vírussal?

Bárkire – hiszen mostmár a háziorvos tesztelés nélkül is koronavírusosnak nyilváníthat bárkit, ha véletlenül köhög kettőt.

Az, hogy esetleg kíván-e ezen módosítani a kormány, azt még nem lehet tudni.

 

Forrás és bővebben: patikamagazin.hu