EGY KITILTÁST MOST IS MEGÉRNE

0

De sajnos nem fog. Az amerikaiak ugyanis házon belül már lerendezték egymás között a Microsoft-botrányt. Mert pénzért (majdnem) mindent meg lehet venni. Felettébb érdekesek azonban a párhuzamok a 2014-ben kirobbant kitiltási-botránnyal:
– Polt akkor is azzal védekezett, hogy nem kaptak információkat az amerikai igazságügytől, vagy bárki mástól (mint később kiderült, ez nem volt igaz), s akkor is azt mondta, hogy majd levelet küldenek nekik, s majd a válasz alapján döntik el, hogy indítanak-e nyomozást.
– A kitiltási botrány legfőbb érintettjei NAV-vezetők voltak, s annak a 25 milliárdos keretszerződésnek a legnagyobb kedvezményezettjei között is megtalálható a NAV, amelyre a nyilvánosságra került amerikai jelentésben hivatkoznak (mármint a keretszerződésre). 2014-ben csak a NAV 2,6 milliárd forintot áldozott Microsoft licencekre, s más frekventált kormányzati szerveknek is voltak 2-4 millió euro közötti beszerzései ebben a körben. (Lett volna tehát már eddig is hol kutakodnia a legfőbb ügyésznek.)
– Orbánék 2014-ben is megpróbálták elterelni a figyelmet a számukra egyre kínosabbá váló kitiltási ügyről. Akkor viszont melléfogtak, mert az internadadó bevezetésének az ötlete százezres tüntetésbe torkollott. Nem tekinthető véletlennek, hogy éppen most hozták ki Tóbiás ügyét, nagyon remélem azonban, hogy sem ez, sem a tusványosi hülyeség-áradat nem fogja elnyomni azt a tényt, hogy újabb, tényekkel alátámasztott adatok kerültek nyilvánosságra a rendszerszintű magyarországi kormányzati korrupciót illetően.
– Világ csúfsága: ebben az ügyben Polték már elutasítottak egy feljelentést. Itt azért – egyelőre – van egy kis eltérés. Az én 2013-ban tett feljelentésem alapján ugyanis megindították a nyomozást a NAV korrupciógyanús ügyeit érintően. Más kérdés, hogy azt 2017-ben megszüntették – annak ellenére, hogy a nyomozást megszüntető határozat indokolásában elismerték azoknak a büntetőjogi tényállásoknak a megvalósulását, amelyek miatt a feljelentést megtettem.
Nem tudom, hogy hányan emlékeznek még rá, de volt annak idején egy “kitiltási-per”. A per tárgya az volt, hogy egy NAV-os beszállító cég ügyvezetője kormányzati kapcsolataira hivatkozva egy közvetítőn keresztül szeretett volna 2 milliárd forintot kisajtolni az amerikai érdekeltségű Bunge Zrt.-től. Már a megismételt bírósági eljárás is lezajlott, viszonylag enyhe ítélettel. Ahelyett tehát, hogy a nagykutyák után nyomoztak volna, Polt ügyészsége odadobott valakit koncnak egy nagyon gyenge vádindítvánnyal, amihez a bíróság sajnos kötve volt. Mindezt csak azért írtam, mert nagyjából ez várható a Microsoft ügy esetleges nyomozása kapcsán is: az eljárás megszüntetése mondvacsinált okokkal évek múltán, anélkül, hogy magas rangú kormányzati személyiségeket meggyanúsítanának vagy: egy alibi per.
S addig ez így is lesz, amíg a legfőbb ügyészt Polt Péternek, a miniszterelnököt pedig Orbán Viktornak hívják.
Romániában hasonló súlyú ügyek miatt kormányok buktak meg. Igaz, hogy nekik volt egy Laura Kövesijük, nekünk pedig itt van ez a szerencsétlen bábfigura.
Az amerikaiak üzenete pedig egyértelmű:
Mi megtettük, hogy jól behatárolva nyilvánosságra hoztuk a korrupciós ügy fontos részleteit, most rajtatok a sor!

Tudjuk, hogy mely céges kör volt a résztvevője a korrupciós szovtver értékesítési ügyleteknek. Tudjuk, hogy a lebukás után ki volt az a három ember, akit kiraktak a Microsoft Mo. Zrt.-től. Tudjuk, hogy melyek az érintett kormányzati szervezetek. A világon sehol máshol nem kéne ennél több egy nyomozás megindításához. Itt meg: mekegés, hárítás, sorosozás, na meg a migránsok.
Szegény Magyarország!

Horváth András/facebook