Egy volt orosz külügyminiszter szerint Putyinnak egyáltalán nem ment el az esze

Andrej Kozirev Twitterén fejtette ki gondolatait arról, hogy vajon reális esély van-e arra, hogy

  • Oroszország nukleáris fegyvereket vet be (nem), illetve hogy
  • racionálisan gondolkodik-e Putyin (igen).

Kozirev úgy véli, azért terjedt el széles körben, hogy Putyin elméje esetleg megbomlott, mert az emberek, főleg Nyugaton, teljesen irracionálisnak látják az Ukrajna ellen indított háborúját. A volt miniszter azonban úgy gondolja, borzalmas, de nem ésszerűtlen az invázió.

Kozirev szerint ha Putyin helyébe képzeljük magunkat, három dolog jöhetett nála össze: Ukrajna állapota országként, Oroszország hadseregének állapota, illetve a Nyugat geopolitikai állapota.

Úgy véli, Putyin az elmúlt 20 évben nem tekintett valós nemzetként az ukránokra, és úgy hitte, valójában szatellit államként kéne működnie. Maidan után azonban elszállt a remény, hogy a független Ukrajna oroszbarát marad. Putyin erről azt gondolta, az egész mögött a Nyugat áll. Viszont ha az ukrán kormány nem lehet oroszbarát magától, akkor neki kell erőszakkal azzá tennie. Ráadásul elkezdte elhinni saját kormánya propagandáját, azaz azt, hogy Ukrajnát nácik vezetik.

Kozirev szerint fontos, hogy a Kreml az elmúlt húsz évet azzal töltötte, hogy modernizálja a hadseregét. A költségvetés jelentős részét ellopták, és ciprusi jachtokra költötték. Erről viszont senki nem mert szólni Putyinnak.

Azt írja, az orosz elit bevette saját propagandáját arról is, hogy Biden mentálisan alkalmatlan az elnöki feladatra. Ahogy azt is, hogy az EU gyenge volt, amikor a nem túl hatékony szankciókat hozta 2014-ben. Aztán Amerika kivonulása Afganisztából tovább erősítette ezt a narratívát.

Ha valaki azt hiszi, hogy ezek az elgondolásai igazak, és az a célja, hogy visszaállítsa az Orosz Birodalom dicsőségét, akkor Ukrajna lerohanása teljesen racionálisnak tűnik. Bár rosszul hiszi, amiket hisz – írja Kozirev -, de ettől még nem lesz bolond. Csak téved és erkölcstelenül viselkedik.

A volt miniszter végül arra jut, ha jól vezette le mindezt fejben, akkor Putyin nem fog szándékosan bevetni nukleáris fegyvereket (a szándékosságot azért hangsúlyozza, mert egy erőmű bombázása véletlenül is nukleáris katasztrófához vezethet). Sőt, Kozirev szerint a fenyegetőzés az atomháborúval épp azt jelzi, hogy Putyin nagyon is ésszerűen gondolkodik, tudja, hogy a Nyugattól engedményeket zsarolhat ki, ha csörgeti a nukleáris fegyvereit.

Kozirev végső következtetése az, hogy a Nyugatnak nem szabad belemennie semmilyen egyoldalú egyezménybe csupán azért, mert attól félnek, Putyin ledobja az atomot.