Nagy mértékben nőtt Magyarországon a munkavállalói mobilitás, tavalyhoz képest 18 százalékkal többen hagynák el lakóhelyüket a jobb fizetés reményében. Érzékelhetővé vált a munkaerőpiac helyzetén a globális gazdasági válság közeledte, miközben még mindig jelen van a munkaerőhiány. Arra, hogy mire számíthatunk a jövőben, a Trenkwalder felmérése kereste a választ.
A Trenkwalder Magyarországon több mint 25 éve foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel. 2022-ben készített munkaerőpiaci felmérésükben 25 ezer ember vett részt, és két fő témája a mobilitás és az elégedettség volt.
Jelenleg Magyarországon a mobilizálható munkavállalói réteg piacra terelése olyan költségekbe kerül, hogy még a külföldről kölcsönzött munkaerő, például Ázsiából behozott munkaerő is olcsóbb és egyszerűbb lehetőségnek bizonyul. Ennek köszönhetően tavaly 200 ezer ember érkezett Magyarországra munkaerő-kölcsönzés révén. Idén azonban változás következett be.
Tavaly még csak 35 százalék volt a költözést fontolgató munkavállalók aránya, ám 2022-ben ez a szám már 53 százalékra nőtt.
Kétharmaduk belföldön mozogna, de egyharmaduk külföldre is hajlandó lenne elköltözni. Ennek az 53 százaléknak nagy többsége (69 százalék) a jobb megélhetés miatt döntene a költözés mellett, de a stabilabb jövő (33 százalék) és a több munkalehetőség (32 százalék) is fontos szempont.
A belföldön költözni vágyók legnagyobb arányban Pest megyét, Budapestet, valamint Győr-Moson-Sopron megyét jelölték meg célpontnak. Vas megyében a legmagasabb a mobilitási hajlandóság, az itt élők 41 százaléka külföldre költözne, de jól látható, hogy átlagosan minden megyében 50 százalék környékén van a lakhelyét szívesen megváltoztatók aránya.
A munkaerő elvándorlása jelentős kockázatokat és nehézségeket teremt a munkáltatók számára, ezért nekik a belföldi munkaerő mobilitási készségeinek ismerete igen jelentős versenyelőnyt jelenthet. Ezzel a felméréssel ugyanakkor nem csupán a munkavállalók migrációjának részletes megismerése volt a célunk, hanem az is, hogy a döntéshozók számára feltárjuk, milyen intézkedésekkel lehetne egy-egy régióban maradásra bírni a munkaerő minél nagyobb részét
– emelte ki G.Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója.
A cég felmérte a jelenlegi munkahellyel, a környék adta lehetőségekkel, valamint az adott megye kereseti és megélhetési viszonyaival kapcsolatos elégedettséget is. Ez országos átlagban 5,9 pontos eredményt hozott egy 10-es skálán. Ez a tavalyihoz képest fél ponttal elmarad, amit az azóta romló gazdasági környezet és a dolgozók helyzetének kedvezőtlenebbé válása magyaráz.
Máig kihat a koronavírus okozta bizonytalanság
„Fontos fejlemény, hogy annak ellenére, hogy az év során sok területen szűkültek az elhelyezkedés lehetőségei, a munkavállalók többsége kevésbé érzi kockázatosnak a munkahelyváltást, mint a koronavírus előtti időszakban. A koronavírus egyébként a válaszadók munkájának 37 százalékára volt valamilyen hatással: 16 százalék a munkahelyét veszítette el miatta, további 13 százaléknak a jövedelme csökkent a járvány következményeképpen” – ismertette Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója a koronavírus hatásait a dolgozók szempontjából.
A válaszadók mindössze két százalékának nőtt a bére a koronavírus-járvány idején, és négy százaléknak fejlődött a digitális képessége. Ha a megváltozott munkavégzés módját és az egyéb kategória egy részét is pozitív kategóriába soroljuk, akkor is csak a megkérdezettek maximum 20-25 százaléka élte meg pozitívan a járvány hatásait a munkájuk során.
A munkavállalói jövőkép alapján az is tisztán érzékelhető, hogy a megkérdezettek nagy mértékben érzékelik az infláció hatását. Több mint 70 százalékuk mondta azt, hogy frusztrációt okoz számukra az itthoni gazdaság helyzete, valamint a jövőbeli negatív előrejelzések is aggodalmat váltanak ki belőlük.
G. Nagy Balázs ügyvezető kiemelte, hogy az infláció akár béeremlésre is kényszeríthet majd olyan munkaadókat, akik ezt nem tervezték, ezáltal előfordulhatnak majd olyan foglalkoztatottak, akik ezt pozitív változásként fogják érzékelni. Ezzel szemben, ha valakinek túlóráznia kell azért, hogy meg tudjon élni, az már negatív inflációs hatásnak mondható.
Autó nélkül csökkenthető lenne a mobilitás
Más országokban egyre elterjedtebb közlekedési mód a car sharing, vagyis autómegosztás, de a tömegközlekedés sem riasztja vissza a dolgozni járókat. Itthon azonban elég gyakori az autóval munkába járás. Amíg fontos státusszimbólumként kezelik az autót az emberek, addig a magyarokra jellemző tulajdonvágy erősen gátolni fogja a mobilitás hatékonyságát – mondta a Trenwkalder ügyvezető igazgatója.
Nyugat-Európában evidencia a car sharing, míg itthon több fehérgalléros munkavállaló is autóval jár munkába, mivel ez státusszimbólummá vált. Mindent autóval szeretnénk megoldani. New Yorkban teljesen normális, ha egy cégvezető vagy egy sztárbróker felül a metróra és leszáll a Wall Streeten
– mondta G. Nagy Balázs, hozzátéve: a munkavállalók esetlegesen azt is elfogadják, ha kevesebb a fizetésük, csak legyen autójuk.
Megjósolták a munkavállalók helyzetét
A Trenkwalder a felmérések és az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy esetleges jövőképet is felállított. Értékelésük alapján hosszútávon várhatóan maradni fog a stagflációs helyzet, és a következő negyedévben a munkanélküliség is maradhat a mostani szinten.
Hat hónapon belül azonban ez várhatóan négy százalékkal nőhet majd, ami azt jelenti, hogy 250 ezer ember válhat munkanélkülivé. Nagyjából 50 ezres munkaerőpiaci tartalékot lesznek képesek mozgósítani a cégek, de a munkaerőhiány továbbra is tartós marad, 50 és 60 ezer betöltetlen állás lehet. Nem is várható javulás ezen a téren mindaddig, amíg a szakmunkásképzés helyzete nem javul.
A mobilitás is biztosan nőni fog, mert egyre nagyobb lesz a hajlandóság a jobb fizetésre vágyakozó, költözésen gondolkodó emberek körében. A munkabérek kapcsán 15 százalékos növekedést várnak, de még így is három és hat százalék közötti reálbércsökkenésre számítanak.