El kell venni az aluliskolázottak szavazati jogát Magyarországon
A felmérésből kiderül, hogy nem az utolsó egy-két hétben dőlt el a választás a Fidesz javára, mert a választási szándékok elég stabilak. A szavazók több mint a nyolcvan százaléka úgy nyilatkozott, hogy már a választási kampány előtt, sőt évekkel korábban eldöntötte, hogy kire voksol.
A választási kampány egy-két hónapja ugyanakkor mégis minden ötödik állampolgárra hathatott.
Arra a kérdésre, hogy érzékelték-e a szavazók, hogy nehezedett a nyomás ismeretségi körében bárkire is, hogy egy bizonyos jelöltre szavazzon, a megkérdezettek nyolcada szavazott igennel.
Amikor pedig rákérdeztek, hogy szerintük merre lejt a pálya, akkor pártállástól függetlenül mutattak a kormánypártokra.
Viszont a válaszadók ezt a kiegyensúlyozatlanságot 2018-hoz képest kevésbé látják drámainak.
A közvélemény-kutatás kitért arra is, hogy sokana szegény és tanulatlan emberek befolyásolásában, adott esetben megvásárlásában látják a Fidesz sikerének egyik titkát, bára Fidesz a diplomások körében is győzött.
Kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedben az alsó társadalmi rétegekből inkább nyert, viszont a felső rétegekből inkább veszített támogatókat. Mai szavazóbázisának harmada legfeljebb nyolc osztályt végzett.
Ez a tény,valamint a kiszolgáltatott polgárok mozgósításáról terjedő történetek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a társadalom túlnyomó többsége egyetért azzal az állítással: az általános iskola elvégzéséhez kellene kötni a szavazati jogot.
Az állampolgári jogok ilyen mérvű korlátozása nem idegen a jobboldali gondolkodásmódtól, korábban ez a Jobbik egyik legfőbb követelése volt, nemrégiben azonban megjelent a Mi Hazánk retorikájában is.
A kulturális cenzus gondolata azonban a liberálisok és a baloldaliak között is népszerű – olvasható a közvélemény-kutatás elemzésében a Telexen.