Komoly aggályokat fogalmaz meg a média, az oktatás és a kultúra helyzetéről az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatásáról készült jelentés – írja a Népszava a birtokába került dokumentum alapján.
A jelentést az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának héttagú delegációja készítette magyarországi látogatásáról.
A kormánypártok előre jelezték, hogy prekoncepcióval érkezett a delegáció, inkorrekt kérdéseket tettek fel, így borítékolható volt a jelentés „korrektsége”.
Kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakciókhoz tartozó képviselők is voltak a jelentés készítői között, akik 2022. november 2–4. között találkoztak kormányzati és ellenzéki politikusokkal, állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel.
A Népszava beszámolója szerint a képviselők megítélése szerint a kormánypártot, valamint az állami szervezeteket és intézményeket képviselő tárgyalópartnerek a találkozókon azt próbálták bemutatni, hogy
Magyarországot a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya és a társadalomnak a Fidesz ideológiai irányvonalához való erős ragaszkodása jellemzi.
A jelentés készítői kifogásolták a média szabályozását, kétségbe vonják a médiahatóság függetlenségét, és megemlítették a KESMA megalakulását is, amely szerintük annak a bizonyítéka, hogy a független médiát felszámolják és rákényszerítik a kormány szolgálatára.
Továbbá bírálták azt is, hogy a közszolgálati média minimális teret enged a kormányétól eltérő hangoknak, és hogy az állam és az állami vállalatok hirdetéseinek nagy részét a kormánypárti sajtó kapja.
Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a delegációval folytatott eszmecserén kifejtette, hogy szerinte
a média nem tekinthető függetlennek, mert mindig is politikai irányvonalat követett.
És bár a jelentésben nem szerepel, a lap információi szerint Koltay András bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, és megkérte a delegációt, hogy ne jöjjön többet Magyarországra.
A delegáció tagjai az oktatásban és a kultúrpolitikában is a döntéshozatal folyamatos központosítását vetik a kormány szemére.
Úgy látják, hogy a teret nyerő nacionalista narratíva, amely az alternatív álláspontokat magyarellenesnek minősíti, korlátozza a kreatív kifejezést és csökkenti a pluralitást a művészetben.
Prekoncepciós vizsgálat?
A kormánypártok már a látogatáskor jelezték: prekoncepcióval érkezett a delegáció, inkorrekt kérdéseket tettek fel.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a látogatás tapasztalatairól akkor azt mondta: előre látható, hogy milyen következtetésekre jutnak Brüsszelben. A magyar EP-képviselő felidézte: a kezdetektől nem értettek egyet a delegáció programjának összeállításával, de a küldöttség vezetője rendszerint azzal érvelt, hogy kiegyensúlyozott a program, vagyis sok mindenkit meghallgatnak. Bocskor Andrea szerint
voltak olyan panelek, amelyeken egyértelműen csak „a balliberális körökhöz” köthető médiumok, szereplők jelentek meg.
Egyoldalú volt a civil szervezetekkel és az akadémiai szereplőkkel való találkozó is – nyilatkozta Bocskor Andrea. Hozzátette: sokszor már a kérdések sem voltak korrektek.
Példaként említette: , hogy a levezetőelnök azzal a kérdéssel érkezett, hogy ugye az akadémiai szabadságot elnyomják, ugye nincs tanszabadság és a pedagógusok csak zárt ajtók mögött mernek megszólalni.