Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen!

A Fidesz pártkatonájának tartott legfőbb ügyész, Polt Péter előszeretettel hangoztatja, hogy a magyar nyomozóhatóságok milyen remek munkát végeznek. Az elmúlt években azonban több olyan nagy ügy is volt, amelyben vagy hosszú ideje húzódik a nyomozás eredménytelenül, vagy épp ellenkezőleg, hamar lezárták az eljárást „bűncselekmény hiányában”, vagy egyszerűen nem is kezdtek kutakodni. Elios, 4-es metró, Biodóm, lélegeztetőgépek: mutatjuk, mi történt 20 fontos, többnyire európai uniós támogatásból fizetett projekt kivizsgálásával.
A magyar ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Legfőbb Ügyészség június 11-én nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták a Visegrádi Négyek (hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) tagjait, valamint Ausztria legfőbb ügyészeit és helyetteseiket, továbbá az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) elnökét. A konferencia témája a kiberbűnözés és a korrupció elleni küzdelem volt.
Polt Péter legfőbb ügyész a konferenciát megnyitó előadásában „felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván” – olvasható az ügyészség honlapján.
Polt Pétert (1955) sokan elfogultsággal vádolják, talán nem véletlenül. Polt 1993-ban belépett a Fideszbe, de 1995-ben az az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották, ezért akkor kilépett a pártból. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, mandátuma 2006-ban járt le. A második Orbán-kormány megalakulása után, 2010-ben ismét legfőbb ügyésszé választották. Mandátuma ezúttal 6 helyett már 9 évre szólt, de 2019-ben további 9 évre megkapta a pozíciót a Fidesz-KDNP parlamenti többségtől. Polt pályaívéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen 2016-ban. Azt pedig még 2015-ben gyűjtöttük össze, hogy Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma.
Három nappal a 150. szülinapot ünneplő konferencia után az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége) június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentésére reagálva az ügyészség azt közölte, hogy „az uniós átlagot (37%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67%-ában emelt vádat 2016 és 2020 között”.
Az ügyészség szerint tehát minden a legnagyobb rendben a magyar nyomozóhatóságok munkájával, ám ha a közlemények helyett a valóságot nézzük, akkor nem egészen ez látszik. Összegyűjtöttünk 20 olyan fontos ügyet a közelmúltból, amelyben vagy nem is indult nyomozás, vagy nagyon hamar megszűnt „bűncselekmény hiányában” indoklással, vagy épp ellenkezőleg: évek óta húzódik eredménytelenül.
Végtelen történetek
Az ügyek válogatásánál azok közéleti jelentőségét vettük figyelembe, de a könnyebb érthetőség kedvéért a kategóriák bemutatásánál az időrendiséget követjük, ezért a sort a hosszú ideje folyó nyomozásokkal kezdjük. Ebbe a kategóriába a jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 6 tartozik.
1. Öveges-program
A legrégebbi a 2014-ben indult Öveges-program, amelynek során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatásból 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A pénz törvénysértő felhasználására az OLAF is felfigyelt, Hadházy Ákos parlamenti képviselő folyamatosan tárta fel a részleteket, és még a Miniszterelnökség vizsgálata is súlyos szabálytalanságokat állapított meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Idén tavasszal, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra. Hadházy szerint ez vicc, „hiszen pl. csak a 43 résztvevő polgármesternek tudnia kellett a manipulációkról”.
2. Híd a munka világába
A másik régóta húzódó ikonikus ügy a „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” projekt, amire az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részére az EMMI kifizetett 2,5 milliárd forint EU-s támogatást. A programról szóló keretmegállapodást 2011 májusában Farkas Flórián írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel. A cél az volt, hogy egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozása révén közel 2800 roma részesüljön képzésben, és jusson munkához. A konzorciumvezető az ORÖ volt, a partnerei pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyik háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI).
A „Híd a munka világába” 2013. november 1-jén indult. A programra eredetileg 5 milliárd forintot szánt a kormány, ám a botrányok miatt 2015 szeptemberében 2,5 milliárdra csökkentették a támogatás összegét. 2016 tavaszán az EMMI megszüntette az egész programot, és visszakérte az addig kifizetett pénz nagy részét. Kiderült ugyanis, hogy a szövetkezet érdemi munkát nem végzett, és az állástalan romák nem kerültek be a munkaerőpiacra, miközben a projektre több mint 2 milliárd forintot költöttek el.
Az EMMI-vizsgálat során az ORÖ több dokumentumot nem tudott bemutatni, mert az iratokat akkorra már lefoglalták a NAV nyomozói. Bár az adóhivatal 2015-ben még nem tartotta indokoltnak, hogy költségvetési csalás ügyében nyomozzon, a Fővárosi Főügyészség utasította rá. Így indult meg 2015 májusában a nyomozás, ami azóta is tart, és még 2022 júniusáig húzódhat. Eddig 5 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, de Farkas Flórián ÖRO-elnök egész biztosan nincs köztük, mert országgyűlési képviselőként (a Fidesz padsoraiban ül a parlamentben) védi a mentelmi jog.
3. Szajol-Püspökladány vasútvonal
Ennél is rosszabbul áll a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításának ügyében indult eljárás: a 2015-ben indult nyomozásról 2019 óta semmi hír nem került napvilágra.
A kormány által 2010 februárjában jóváhagyott Szajol és Püspökladány közötti 67,8 kilométer hosszú vasútvonal felújítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki a tendert két részben. A Szajol-Kisújszállás szakaszt az SZ-K-2011 Konzorcium nyerte el 49,6 milliárd forintért, a Kisújszállás-Püspökladány közötti pályafelújítást pedig a K-P-2011 Konzorcium kapta meg 49,9 milliárdért. Mindkét konzorciumot a Közgép, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Szentesi Vasútépítő Kft. alkotta. A projekt része volt a két szakasz felújítása után a biztosító- és a távközlési berendezések, valamint a felsővezeték-rendszer cseréje, amit a Thales Austria Gmbh és a Közgép tulajdonában lévő Dunántúli Kft. végzett.
A Vasútépítő Kft. ügyvezetője a vizsgált időszakban a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter édesapja, Szijjártó István volt. A Közgép tulajdonosa az akkor Orbán Viktor miniszterelnökkel még nagyon jó kapcsolatban lévő Simicska Lajos volt, a Szentesi Vasútépítő Kft. pedig a Strabag-csoporthoz tartozott.
A Szajol és Püspökladány közötti vasútvonal megújítása a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, az európai uniós Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az utóbbi állta a 161 milliárd forintos beruházás 85 százalékát. A projektre szánt összeg egyébként eredetileg 137,4 milliárd forint volt, de a kormány a kivitelező cégek kihirdetése előtt 2 nappal megemelte az összeget 24,3 milliárd forinttal. A pluszpénz a Közgépnek kedvezett, mert mindkét szakaszra vonatkozóan az eredetileg becsült értéknél jóval magasabb árajánlatot nyújtott be. Az OLAF jelzése alapján a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt elrendelte az ügyben a nyomozást, amit azóta is végez a NAV.
4. Orbán Viktor fogorvosa
Öt évvel ezelőtt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island-csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást.
Azóta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. A büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának, Bátorfi Bélának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
5. Rogán Antalék találmánya
Az akkor még létező Népszabadság írta meg 2016-ban, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy digitális aláírással és annak hitelesítésével kapcsolatos találmányt jegyzett a Hunguard Kft. tulajdonosaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával együtt. A Rogánék találmányához hasonló, és azzal szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az OLAF büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV 2018 januárja óta nyomoz az ügyben. Fejlemény még nincs.
6. Microsoft licenszvásárlások
2019 nyarán az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 között. Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták.
Az amerikai tőzsdefelügyelet az ügy érintettjeként a NAV-ot és az Országos Rendőr-főkapitányságot is megnevezte. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2019 augusztusában jelentette be, hogy nyomozást indított az ügyben, ám egy év alatt sem találtak gyanúsítottat.
Gyorsan lezárva
A hosszú évekig húzódó eljárások szöges ellentétei azok az ügyek, amelyekben hipp-hopp, néhány hónap alatt lezárták a nyomozást a magyar hatóságok – általában azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény. Sokszor annak ellenére állították ezt, hogy az OLAF is összeírta a kifogásait, és laikusok számára is egyértelműen látható módon nem stimmelt valami. A jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 9 tartozik ebbe a kategóriába.
1. Elios
Talán ez a legismertebb az összes közül: a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak volt cége, az Elios Zrt. 2010 és 2016 között többnyire az önkormányzatok által elnyert európai uniós forrásból (de volt, ahol bankhitelt vettek fel a célra) korszerűsítette a közvilágítást 35 magyarországi településen.
Az OLAF ellenőrei a projektek vizsgálata során arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak. Az EU csalás elleni ügynökségének jelzésére 2018 januárjában a Legfőbb Ügyészség nyomozást indított, de az eljárást még ugyanazon év novemberében lezárták „bűncselekmény hiányában” úgy, hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.
2. A 4-es metró
A másik közismert ügy az európai uniós támogatású projektek állatorvosi lova, a 10 évig húzódó, sokszorosára dráguló beruházás, a 4-es metró kivitelezése. Az építkezés a szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az OLAF arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér.
Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a 2017 elején indult nyomozást végül a Nemzeti Nyomozó Iroda „bűncselekmény hiányában” 2019 májusában megszüntette.
3. Budapest Szíve
A főváros V. kerületében, a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák megújítására szolgáló, és a belváros forgalomcsökkentését célzó beruházás 15 milliárd forintos költségéből 9,9 milliárd volt az uniós támogatás. A program 2007-ben indult: két projektet, a Március 15. tér és környékének megújítását, valamint a Károly körút felújítását a fővárosi önkormányzat indította el. A beruházások 2011-ben a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) kerültek. A projekt idején a fideszes Rogán Antal volt az V. kerület polgármestere (2006—2014), és a program elindulásakor az SZDSZ-es Demszky Gábor volt a főpolgármester, akit a fideszes kötődésű Tarlós István váltott 2010-ben.
Az EU elég korán, már a második ütem elindulása előtt felfigyelt a projektre, és jelezte az aggályait. Az Európai Bizottság ugyanis irányítottnak találta a Budapest Szíve Program 2009-es közbeszerzési eljárását, és kilátásba helyezték, hogy fele-fele arányban összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot szabnak ki a fővárosra és az V. kerületi önkormányzatra. Az OLAF 2014 végén lezárta a nyomozást, és 2015 januárjában a magyar ügyészséghez fordult. Ennek nyomán a Fővárosi Főügyészség 2015 márciusában elrendelte a nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya aztán 2017 májusában megszüntette a nyomozást azzal az indokkal, hogy „bűncselekmény gyanúja nem merült fel”.
4. Mátrai Erőmű
2020 márciusában az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) 17,44 milliárd forintért megvásárolta a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladékfeldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, az Opus Global Nyrt.-től és a Status Energy Magántőkealaptól. Mészáros érdekeltségei korábban 10-12 milliárdért vették a Mátrai Erőművet és a Geosolt, és a vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki az új tulajdonosainak, vagyis Mészároséknak. Aztán az erőmű veszteséges lett, és mégis az eredeti vételár közel kétszereséért értékesítették az államnak.
2020 februárjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Mátrai Erőmű állami megvásárlása miatt. Néhány hónappal később, 2020 májusában azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.
5. Provital
A közbeszerzési tanácsadó cég és jogelődje, a Pro-Vital 2000 Kft. több fideszes önkormányzatnak és nagy állami projekteken is dolgozott. A zrt.-vé alakulás előtt tulajdonos volt benne Homolya Róbert jelenlegi MÁV-elnök, aki 2010-ben lett az uniós pénzek elosztásáért akkor felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese. Homolya kiszállása óta aMészáros Lőrinc érdekeltségeiben fontos pozíciókat betöltő dr. Antal Kadosa Adorján a Provital tulajdonosa.
Hadházy Ákos akkor még LMP-s, ma már független országgyűlési képviselő 2018-ban számolt be arról, hogy Szekszárd és Kaposvár önkormányzata duplán fizetett a Provitalnak közbeszerzési tanácsadásért. Az OLAF emiatt, valamint a cég Homolya tulajdonlása idején végzett tevékenysége és a szekszárdi Elios-ügyben való közreműködése miatt is vizsgálódott a Provital után. Polt Péter 2018 elején közölte, hogy a NAV nyomoz a Provital önkormányzati szerződései miatt, de az eljárást 2018. június végén megszüntették azzal az indokkal, hogy „bűncselekmény nem volt megállapítható”.
6. Lószolárium
2018 áprilisában írta meg a Hvg.hu, hogy hivatalosan iskolások és lovas szakemberek képzésére építették bő 45 millió forint állami és uniós támogatásból a tápiószentmártoni lovasközpontot, az ingatlant azonban a valóságban a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Czerván Györgynek a veje használja. Az ünnepélyes megnyitóra és a támogatás felhasználásának igazolására állítólag „mindent úgy dobtak össze”, például a bemutatás idejére a lószoláriumot is csak kölcsönkérték egy lovardától.
A cikk nyomán 2018 májusában nyomozni kezdett a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt, azonban 2019 decemberében megszüntették az eljárást azzal az indokkal, hogy az adóhatóság nyomozói „nem találtak bizonyítékot arra, hogy költségvetési pénzt a jóváhagyott céltól eltérően használtak volna fel, vagyis nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
7. Nyíregyháza-Sóstó
2015 őszén az Átlátszó számolt be arról, hogy Nyíregyházán a 2,1 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott turisztikai projekt során akár 1 milliárdos kár is keletkezhetett a túlszámlázások (például darabonként 637 ezerért elszámolt, ám 7500 forintért kapható halogén lámpák) miatt.
Cikkünk után több feljelentés is érkezett a projekt miatt a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészségre, és költségvetési csalás gyanújával rendelték el a nyomozást. Az eljárást azonban nagyon hamar, 2017. június elején le is zárták bűncselekmény hiányában. A nyíregyházi ügyészség indoklása szerint például a pár ezer forintos lámpák azért voltak drágák, mert a beépítési anyagköltségük darabonként több mint 600 ezer forint.
8. Biodóm
A Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházása, a Pannon Park és annak központi építménye, a 17 ezer négyzetméter alapterületű, 4 „üvegbuborékból” álló Biodóm kivitelezése 2017-ben kezdődött el. 2012-ben Persányi Miklós, a FÁNK főigazgatója még arról beszélt, hogy a Pannon Park 12—15 milliárd forintba fog kerülni, de a kivitelezést 2017-ben már nettó 32,7 milliárdos ajánlattal nyerte el a Market Zrt., ami a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége. Aztán 2019 decemberében Persányi közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park és a Biodóm befejezéséhez.
A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat ezután elrendelte a Biodóm-projekt átvilágítását, több szabálytalanságot talált a FÁNK működésében, és 2021 januárjában feljelentést is tett a főváros a horribilis drágulás miatt hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség azonban bűncselekmény hiányában augusztusban már le is zárta a nyomozást.
9. A 3-as metró szerelvényei
A fővárosi közlekedési vállalat, a BKV és az orosz Metrovagonmash 2015 augusztusában, a fideszes kötődésű Tarlós István főpolgármestersége idején írta alá a budapesti 3-as metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújításáról szóló szerződést. Az orosz cég 219,1 millió euróért (mintegy 69 milliárd forintért) vállalta a 37, egyenként hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A főváros 2019-ben megválasztott új vezetése ezt az ügyet is kivizsgáltatta, majd feljelentést tett miatta 2021 márciusában, de a rendőrség ezt az eljárást is lezárta augusztusban bűncselekmény hiányában.
Nem is indult nyomozás
Az elhúzódó vagy épp gyorsan lezárt eljárások mellett jelentős számban vannak olyan esetek is, amikor hiába tesz valaki feljelentést, a hatóságok nem indítanak nyomozást. Az összesítésünkben bemutatott 20 ügyből 5 tartozik ebbe a kategóriába.
1. Budapest-Belgrád vasútvonal
A kormány 85 százalékban kínai hitelből, kínai cégekkel építi a jelen állás szerint körülbelül 700 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonalat, amely amelynek kivitelezésében Orbán Viktor miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek több érdekeltsége is részt vesz. 2020 áprilisában írták alá a hitelszerződést, május közepén pedig a kormány 82,1 milliárdot csoportosított át a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére a Gazdaságvédelmi Alapból.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ám a KNYF elutasította a feljelentést azzal az indokkal 2020 júniusában, hogy a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett”. Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők”.
2. Lélegeztetőgépek vásárlása
Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy a koronavírus-járvány első hulláma óta 16 ezer lélegeztetőgépet vett összesen 300 milliárd forint értékben. Ezután a Demokratikus Koalíció feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, mert a párt szerint a kormány „brutálisan túlárazva” vásárolta meg a készülékeket. A feljelentést azonban az NNI 2020 októberében elutasította arra hivatkozva, hogy a DK-s Varju László képviselő nem szolgáltatott elég bizonyítékot, illetve hogy a túlárazott lélegeztetőgépek ügyében már érkezett más megkeresés is Polt Péter legfőbb ügyészhez. A gépek többsége egyébként a beszerzése óta raktárban áll.
3. Tiborczék szállodabiznisze
2020 júniusában az Mfor írta meg, hogy a visegrádi hegyoldalban évek óta félkészen, tájsebként álló hotelt tulajdonló cégből (HOTEL VSGRD Kft.) hatalmas osztalékot vett ki a tulajdonos Longoria Holding Zrt., aminek a Tiborcz István miniszterelnöki vőhöz köthető BDPST Zrt. a többségi tulajdonosa. Tavaly augusztusban számoltunk be arról, hogy egyetlen kapavágás nélkül, pusztán az engedélyek megszerzésével kerestek Tiborczék egymilliárdot a félkész visegrádi hotelen, aminek ma már egy, Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap a tulajdonosa. A cikkek után a Párbeszéd feljelentést tett, mert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre gyanakodott, de a KNYF elutasította a feljelentést.
4. TAO-támogatások Felcsútra
2021 márciusában a 444 írt egy cikket A felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények közt jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz címmel. Az anyag nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdéseket intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki a levelet feljelentésként értékelte, és a NAV-hoz továbbította. Az adóhatóság azonban június elején elutasította Vadai feljelentését „mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik”.
5. A KLIK szoftverügye
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő 2017 decemberében feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, mert úgy vélte, hogy a Klebelsberg Központ (KLIK) milliárdos értékben vásárolt több különböző méregdrága informatikai rendszert, de nem üzemelte be őket, sőt, újabb hasonlókat vett helyettük.
A Fővárosi Főügyészség azonban 2018 januárjában elutasította Hadházy feljelentését arra hivatkozva, hogy még a bűncselekmény gyanúja is hiányzik. Viszont Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter elismerte, hogy az uniós pénzből vásárolt szoftverek többsége nem készült el vagy használhatatlan. Emiatt a KLIK-nek 1,2 milliárd forint EU-s támogatást vissza kellett fizetnie.
Az EU sem elégedett Polt Péterékkel
A lezárt, elhúzódó vagy el sem indított nyomozások többségében közös, hogy legalább egy ismert politikus, vagy annak valamilyen rokona, esetleg barátja érintett bennük. Az érintettek többnyire (de nem kizárólag) a kormánypárthoz köthetők, a feljelentéseket pedig leggyakrabban az ellenzék tagjai teszik.
A Népszava 2020 októberében készített összesítése szerint azonban hiába szórja az ellenzék a vizsgálandó témákat az ügyészségnek, ott valahogy megakadnak a dolgok. A lapnak küldött válaszok alapján az ellenzéki pártok és politikusaik 2014 és 2020 között összesen 119 feljelentést tettek – vagy közvetlenül, vagy Polt Péter akként értékelte a neki küldött írásbeli kérdést, és továbbította valamelyik nyomozóhatóságnak (pl. NAV, ORFK, NNI). A 119 feljelentésből azonban mindössze 30 esetben indult nyomozás, amiből 10 jelenleg is tart, de vádemelési javaslatig egyik ügy sem jutott el.
Felmerül a gyanú, hogy esetleg politikai alapon szelektálnak az ügyek között. Lehetséges ez egyáltalán? És ha igen, milyen módon kivitelezhető?
Magyarország 2019-es konvergenciaprogramját véleményezve született ez a dokumentum, ami az Európai Unió ajánlásait tartalmazza a magyar kormánynak. Ebben az ügyészséggel kapcsolatban (16-os pont) ez olvasható:
„Továbbra is aggályos a korrupció megelőzése és büntetőeljárás alá vonása. Számos mutató arra utal, hogy az elmúlt években Magyarországon fokozódott a korrupció kockázata. A korrupciós kockázatok és a favoritizmus torzítják a források elosztását, mivel így azokat nem a legtermelékenyebb vállalkozások kapják.
Az ügyészség működése alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelem szempontjából. Bár úgy tűnik, hogy az alacsony szintű korrupcióval szembeni küzdelmet célzó intézkedések némi sikerrel jártak, még mindig hiányoznak azok a határozott intézkedések, amelyek alapos gyanú esetén a magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével kapcsolatos korrupció üldözésére irányulnának.
Aggodalomra ad okot a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság kérdése, mivel nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására. A korrupció megelőzését a közintézmények által alkalmazott korlátozások, például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák.”
Az Európa Tanács által 1999-ben létrehozott korrupcióellenes intézmény, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (Group of States against Corruption – GRECO) egyebek között az alábbiakat kifogásolja a magyar ügyészség működésével kapcsolatban:
1. A parlamenti kisebbség akadályozhatja, hogy mandátuma lejártát követően új legfőbb ügyészt válasszanak. Megfelelő parlamenti többség híján Polt Péter mandátumának lejártát követően sem tudna új legfőbb ügyészt választani a kormányon lévő párt.
2. Nincs szigorúan szabályozva, hogy milyen feltételek mellett lehet ügyeket áthelyezni egyes ügyészek között. Így könnyen elvonható egy nyomozás egy túlságosan buzgó ügyésztől, ha nem szándék, hogy az eljárás érdemi eredménnyel záruljon.
3. Az ügyészségen belül zajló fegyelmi eljárásokat az ügyészségi hierarchián belül kezelik, célszerű lenne kivonni a hierarchia elől ezeket az eljárásokat. Enélkül egy felettes ügyész ugyanis fegyelmi eljárásokon keresztül ellehetetleníthet ügyészeket, amennyiben azok nem kellően lojálisak, vagy nem kívánatos eredményekkel zárják a nyomozást.
Ezeket a kritikákat a GRECO először 2015-ben fogalmazta meg, amikor összesen 18 ajánlást tett Magyarország részére, ám azokból a magyar kormány még csak 5-öt hajtott végre. A GRECO megállapításai forrásul szolgáltak az ún. Sargentini-jelentéshez is.
Judith Sargentini holland EP-képviselő 2018-ban készítette el jelentését, amelyben 68 oldalon több területet megvizsgált, és az anyag alapján javasolta az Európai Parlamentnek annak kimondását, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, amelyeket tagállamként be kellene tartania. Itt összefoglaltuk a Sargenti-jelentést röviden és közérthetően.
Az Európai Parlament 2018. szeptember közepén kétharmados többséggel elfogadta a Sargentini-jelentést, vagyis az EP-képviselők többsége szerint nem megfelelően működik Magyarországon a demokrácia. A jelentés elfogadásával az EP megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást hazánkkal szemben az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt.
A magyar kormány azt hangoztatta, hogy csak bevándorlásellenessége miatt támadja Magyarországot az EU, ahol egyébként mindenki Soros György zsebében van. Még plakátkampányt is indítottak Sargentini és Soros ellen 6 milliárd forint közpénzből.
Az ügyészség 2018 októberében reagált a Sargentini-jelentés rá vonatkozó részeire. A hosszú közlemény röviden összefoglalva arról ír, hogy Polt Péter hivatala szerint minden rendben van Polt 9 évre történő kinevezésével, és csak parlamenti kétharmaddal lehetséges leváltásával, valamint az ügyészség működésével.
Azóta az ügyészség függetlensége fontos témája lett az EU-s helyreállítási alapról folyó tárgyalásoknak is. Az Európai Unió ugyanis a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére létrehozott egy átmeneti ösztönző csomagot, amelynek legnagyobb részét, vagyis 672,5 milliárd eurót a Recovery and Resilience Fund (RRF), azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz teszi ki. Ebből 312,5 milliárd eurót támogatásként, 360 milliárd eurót hitel formájában vehetnének fel a tagállamok.
Annak érdekében, hogy tényleg a válságból való kilábalást segítse a pénz, az arra pályázó országoknak ki kell dolgozniuk egy úgynevezett „Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet” – ez a HET, amit az EU értékel. A források meghatározott részét kell például klímavédelmi intézkedésekre és digitális fejlődésre költeni, de Magyarországtól elvárják a korrupcióellenes intézkedéseket is.
A magyar kormány 2021 áprilisában úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán 43%-át (2500 milliárd forintot) szeretné felhasználni, tehát csak a vissza nem térítendő támogatást kéri. Elemzők szerint ennek az az oka, mert Orbánék nem akarnak Brüsszellel vitázni a pénz felhasználásáról.
A magyar kormány többször átdolgozott helyreállítási tervét azonban még nem fogadta el az EU: július végén 2 hónappal meghosszabbították a magyar HET értékelését. A Fidesz-kormány szerint a döntés mögött politikai okok, jelesül a gyermekvédelmi/melegellenes törvénnyel kapcsolatos brüsszeli lobbiérdekek húzódnak. Hosszas huzavona várható: a K-Monitor néhány napja összegezte az EU által elvárt korrupcióellenes intézkedéseket és a magyar kormány ezzel kapcsolatos ígéreteit.
via: Erdélyi Katalin / atlatszo.hu