ELTE fizikus: A negyedik hullám veszélyes lesz, de az ötödik már gyengébb lehet

Vattay Gábor és az általa vezetett ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék csapata tavaly elég jól bejósolta, mikor cseng le egy-egy hullám és várhatóan hányan halnak meg. Most elmondta, hogy kifinomult modelljük szerint ősszel mire számíthatunk.

Vattay már az első hullám allatt felfigyelt bizonyos matematikai törvényszerűségekre a koronavírus viselkedését elnézve. Kutatótársaival először a kínai adatokban fedezett fel egy szabályszerűséget, és ugyanez később feltűnt az olaszországiakban is. Ezt követve meg lehetett mondani nagyjából dátumra, hogy hova tart a járvány, meddig nő a halálozás, mekkora lesz az adott hullámban az emberi illetve a gazdasági veszteség.

Módszerük olyan jól működik, hogy könnyen meg tudják mondani, hogy ha egy adott helyzetben lezárják az országot, mi történik, vagy mi lesz akkor, ha a lezárás elmarad.

A második hullámnál például a modelljük pontosan megmutatta, hogy az iskolai őszi szünet után hirtelen megállt a halálozásszám-emelkedés, azaz egyértelmű összefüggés van az iskolabezárás és a fertőzés terjedése között. Azt is ki tudták számolni, hogy ha húsvétkor nem lett volna egy kis lazulás, akkor hetekkel hamarabb véget ér az első hullám és megközelítőleg 200 emberrel kevesebb halt volna meg.

Az eredmények azóta is igazolják feltevéseiket, így jogos a kérdés: most, hogy Portugáliában és Nagy-Britanniában már elkezdte a felfutást a delta variánsmi itt Magyarországon mire számíthatunk most?

[Az oltás miatt] most nagyjából két hónap is eltelhet úgy, hogy ugyan sok esetet észlelünk, de alig halnak majd meg emberek.

Az esetszámok sokkal magasabbra lesznek engedve, mert nem halnak majd az emberek – magyarázta a kutató. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a vírus terjed, de súlyos eset kevés van. Ez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy prüszkölnek, köhögnek, lázasodni fognak az emberek.

És egy napon, amikor már annyi lesz az eset, hogy eléri azokat az időseket, akiknek az immunrendszere az oltással együtt sem bírja fölvenni a küzdelmet a vírus ellen, mert lépten-nyomon találkozik a tüsszögőkkel, köhögőkkel, akkor újra felveszi a halálozás a korábbi tempót.

Vattay kertelés nélkül elmondta a Népszavának, hogy ez mivel jár:

“Megint meghalhat akár annyi ember is, mint az előző hullámokban, azaz 10-15 ezer.”

 

Hozzátette, hogy hozzájuk képest arányaiban sokkal több olyan ember lesz, aki megbetegszik de viszonylag gyorsan meggyógyul.

A professzor szerint a kormánynak nagyon is lehetősége van tudni, hogy amikor megszületik egy-egy korlátozó intézkedés, akkor mondjuk 2 hónappal később hány halott lesz. Mondjuk meghallgathatnák őt is, vagy legalább elolvashatnák a Népszava cikkét.

A gond az, hogy a fideszes káoszkormány nem kommunikál nyíltan és egyenesen az emberekkel, akiknek nagyon is joguk volna tudni, hogy miért változtatják meg az életkörülményeiket rendeletekkel egyik napról a másikra.

 

 

Forrás: Népszava