Enyhébb ítéletet szabtak ki a hunniásokra, de Budaházy még így is hat évet kapott

A vádlottakat bűnösnek találták. A másodfokú ítélet enyhébb, de így is vérlázító! – írja a Szent Korona Rádió. Zoom Budaházy Györgyre 6 évet róttak ki, Somogyi Józsefre 5 és fél évet, Szász Endrére 5 évet (a korábbi hírek kiutasításról is szóltak, de ezt másodfokon mellőzték – a szerk.), Szücsi Frigyesre 5 évet, Molnár Csabára 5 évet, Piller Gergelyre 2 évet, Tián Csabára 5 évet, Nagy Zoltánra 5 évet, Fábián Róbertre 5 évet. A hallgatóság a Szózat eléneklésével fogadta az ítéletet, majd a rendőrség kivezetésével megkezdték a kizárásukat a tárgyalóteremből. Frissítés: a Szózat mint rendbontás Jelentősen enyhítette a Fővárosi Ítélőtábla a törvényszék elsőfokú ítéletét, Budaházy Györgyöt másodfokon a 17 év helyett 6 év fegyházra ítélte, a többi vádlottra 5 év fegyházbüntetést szabott ki. Két vádlott kivételével a többi ítélet jogerős. A jogerősen elítélt vádlottak a tárgyalást követően le is tartóztatják, írja a PestiSrácok. Zoom A tárgyalóteremben egybegyűlt tömeg az ítélet kihirdetését követően bekiabálás nélkül, fegyelmezetten elénekelte a Szózatot – Török Zsolt, a tanácsvezető bíró ezt rendbontásnak megítélve szólította fel a készenléti rendőrség jelen lévő tagjait, hogy ürítsék ki a tárgyalótermet. A készelnétisek sorba álltak a széksorok között, de a kiürítést nem kezdték el. Perceken át tartó huzavona után a bíró mégis megengedte, hogy mindenki a teremben maradjon, ha csendben hallgatják végig az indoklást.

A bíró szerint minden törvényes volt, nem kellett bizonyítékokat kirekeszteni Miután a szolidaritásból megjelent hallgatóság mégis a teremben maradhatott, a tanácsvezető bíró elkezdte az ítélet indoklását. Összefoglalta a vád és védelem fellebbezésének indokait. Mint ismert, a vádhatóság több esetben súlyosbítást kért, a védelem elsősorban eljárási hibákra, törvénysértésekre hivatkozott, kiemelten az első fokon ítélkező bíró elfogultáságára. Összefoglaló indoklásában a bíró azt mondta, az ítélőtábla maga is észlelt eljárási szabálysértéseket – de olyan súlyút nem, ami befolyásolta volna az ügy kimenetelét, és nem látják úgy, hogy az eljárási hibákat ne lehetne másodfokon korrigálni. Mint mondta, az ítélőtábla elhatárolódik attól a bírói magatartástól, hogy érzelmeit vigye valaki az eljárásba, írja a PS. Török Zsolt tanácsvezető bíró részletesen kitért rá, hogy miért nincs igaza álláspontjuk szerint a védelemnek abban, hogy törvénytelen nyomozati cselekmények történtek, és törvénytelenül beszerzett bizonyítékokat használt fel a vádhatóság.

A védelem által indítványozott kétes hátterű vagy megfélemlítéssel elért vallomások kizárására irányuló indítványokat elutasította a tábla. Az ítéleti indoklás szerint a vádlottak védekezéshez való joga sem sérült, törvényesek voltak a gyanúsítások, és a házkutatások is, mivel a jogszabályok szerint a család bármely tagjának jelenlétében bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén megtartható a házkutatás. Nem kellett bizonyítékokat kirekeszteni – mondta az ítész, mivel nem állapított meg a Fővárosi Ítélőtábla olyan jogsértést a bizonyítékok beszerzése során, amely ezt indokolná. A vádlottak egyelőre az első sorban, szabadon várják az indokolás végét és a bíró rendelkezését. A másodfokon kiszabott büntetési tételekbe be fogják számítani a letartóztatásban, házi őrizetben töltött időt.

A letartóztatás egy az egyben számít, fegyházbüntetés esetén a hatályos jogszabályok szerint 5 nap házi őrizet felel meg egy napi fegyháznak. A kényszerintézkedéseket összegezve is fennmarad még idő a kiszabott büntetésből. A bíró most azt összegzi, milyen bizonyítékokat vett alapul az ítélet meghozatalakor. Álláspontja szerint objektív bizonyíték van bőven. Például tényként megállapítható, hogy az S. József másodrendű vádlottól lefoglalt fegyverrel lőttek rá Hiller István házára.

A beismerő vallomások közvetlen bizonyítéknak minősülnek, de közvetett bizonyítékok is vannak, például a helyszíneken talált DNS-minták, amelyek több esetben is DNS-profilegyezést mutattak egy-egy vádlott DNS-ével. Kitartanak a terrorvád mellett, Budaházynál ugyanakkor két cselekményt átminősítettek Nincs jó vagy rossz terrorizmus. A legnemesebb cél sem mentesítő, háborúban sem vethető be minden a győzelem érdekében. Nincs vitája a bíróságnak a vádlottakkal abban, hogy ők nem terroristák. Ez nem jogi kifejezés. A bíróságnak büntetőjogi szakmai alapon kellett eldönteni, hogy terrorcselekményt elkövetettek-e. A laikus szemlélet és a szakmai elválik egymástól – hangsúlyozta a bíró, aki egy EU-kerethatározatra hivatkozik itt: a szabályozás keretei kötelezőek, de olyan cselekmény is lehet terrorcselekmény, ami nem szerepel a kerethatározatban. Az állami szervek megtámadása körébe országgyűlési képviselők elleni támadások, fenyegetések is beletartoznak.

A „civil szférának” is üzentek például a Broadway jegyiroda elleni támadással, azzal az üzenettel, hogy nem akarnak buzipropagandát, ami „alkalmas lehet a lakosság megfélemlítésére”. Csekély kár okozása valóban nem terrorcselekmény – ebben osztja a tábla a védelem álláspontját. Sorozatos jellegük azonban a célzat megállapítására alkalmas. A cselekményeket Budaházy esetében 3 rendbeli terrorcselekményből 1 esetben 1 rendbeli terrorcselekménnyé és két esetben 2 rendbeli felbujtássá minősítette át a bíróság. Az időmúlást jelentős enyhítő körülményként értékelték A közveszélyokozás bűntette esetében, ahol a tűz nem tudott volna továbbterjedni, ott még eshetőleges szándékot sem fogadott el az ítélőtábla. Ahol a tűz továbbterjedésére lett volna esély, ott megállapította a terrorcselekményt.

A bűnszervezet kérdésében a tábla egyetértett a törvényszékkel, az új Btk. a bűnszervezeti elkövetést szigorúbban bünteti. Szervező, feladatelosztó tevékenysége miatt állapította meg a bíróság Budaházy György irányító, felbujtó szerepét. A felbujtás eshetőlegesen is elkövethető – érvelt a bíró. Mindenki érzékeli az ellentéteket ebben az ügyben. Eltelt 14 év, akkor valóban súlyos bűncselekmények történtek, amelyek akár életfogytig tartó büntetési tétellel is fenyegetettek. Ugyanakkor a vádlottak életében, személyiségében változás állt be. A bíróságnak fel kellett oldania ezt az ellentétet.

Az ügyészség is megtehette volna, hogy ejti a vádat. A bíróságnak viszont a törvény keretein belül kellett dönteni.

Az időmúlást jelentős enyhítő körülményként értékelte a bíróság. A legalacsonyabb, legkisebb büntetési tétel kiszabása mellett döntött a tábla – felfüggesztett büntetés, a feltételes szabadlábra helyezés fel sem merülhet a bűnszervezeti elkövetés miatt. Differenciálni is kellett a vádlottakat a cselekményeik súlya alapján. Miután Budaházy volt a karizmatikus vezetője a szervezetnek, ezért magasabb az ő büntetési tétele. Az ügyészség 3 nap gondolkozási időt kért eldönteni, elfogadja-e az ítéletet azon vádlottak esetében, ahol az nem jogerős. Megalapozatlanság miatt fellebbezést jelentett be negyedrendű (Sz. Frigyes) és a nyolcadrendű (T. Csaba) vádlott védője. A hatod-, hetedrendű vádlottak (P. testvérek) védője 3 nap gondolkodási időt kért. A harmadfokra továbbjutott vádlottak bűnügyi felügyeletét megszüntette a táblabíróság.

A rendőrök empatikusak voltak, hagyták elbúcsúzni Budaházyékat, majd elvitték őket: Spontán vonulás alakult ki, az ítélethirdetésen részt vevők az Igazságügyi Minisztériumhoz vonulnak át, hogy kegyelmet követeljenek: Az ítélethirdetésen részt vevők megérkeztek az Igazságügyi Minisztériumhoz, ahol molinókat kifeszítve fejezték ki a Hunnia-per elítéltjei melletti kiállásukat. Gaudi-Nagy Tamás hangosbemondón keresztül olvasta fel petíciójukat, melyet nem sokkal később Répássy Róbert államtitkár átvett. Toroczkai: teljesen elfogadhatatlan ez az ítélet
Forrás: https://kuruc.info/r/2/256179/