EP: Magyarországon nincs demokrácia

Négy évvel ezelőtt az EP kétharmados többséggel (a Fidesz akkori európai pártcsaládja, az Európai Néppárt részben tevőleges, részben hallgatólagos támogatásával) kimondta, hogy a magyar jogállamiságot számos rendszerszintű veszély fenyegeti. Ennek nyomán indult el az Alapszerződések hetes cikke szerinti eljárás. A 2019-es EP-választáson nem induló, a parlamenti munkától elköszönő holland Judith Sargentini szerepét az Európai Parlamentben a francia Gwendoline Delbos-Corfield vette át, aki már többször is elmondta, hogy a helyzet Magyarországon csak rosszabb lett.

Az is szerepel a dokumentumban (amelyet az EP LIBE-szakbizottsága már nagy többséggel elfogadott), hogy a 12 éves Fidesz-kormányzás a választási autokrácia hibrid rezsimjét teremtette meg, amely azonban nem történhetett volna meg, ha az európai intézmények hatékonyabban töltik be szerepüket a demokrácia védelmében.

A mostani jelentés lényeges újdonsága, hogy részletesen foglalkozik az uniós források kérdésével is. A képviselők arról szavaznak majd, hogy felszólítják az Európai Bizottságot a következőkre:

  • tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország maradéktalanul eleget nem tesz az európai szemeszterre vonatkozó valamennyi ajánlásnak, és végrehajtja az EU Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét;
  • zárja ki a finanszírozásból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós alapokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez;
  • alkalmazza szigorúbban a meglévő szabályokat az uniós alapokkal politikai okokból történő visszaélések kezelése érdekében.