Erre (is) kell/ett a teljhatalom!

0

Fürkészek kireptetése utáni kontroll és közbeszerzés nélküli vásárlások – milliárdok kegyelteknek, stadionokra, határon túli fejlesztésekre – Göd – különleges gazdasági övezetek – önkormányzatok ellehetetlenítése – Kartonpack – Bahart-kikötők – a Budapest-Belgrád vasúti projekt titkosítása – Mészáros Lőrinc energiacége – „rémhírterjesztés”– az adatigénylés nehezítése – a személyes adatok védelmének csorbítása – a Városliget-projekt fű alatti visszacsempészése… Hogy mi ennek – a látszólag összefüggés nélküli – felsorolásnak az egyes elemeiben a közös nevező? Hát a korlátlan hatalmat biztosító, korlátlan időre szóló felhatalmazási törvény. A március 31-én hatályba lépett törvény visszavonását – nem kis meglepetést keltve – Orbán május közepén belengette, s ha minden igaz, júniusra ki is vezeti. De mire kellett valójában a törvény? A fenti és azokhoz hasonló „huncutságokra” biztosan. Sorozatunkban ezeket vesszük sorra.

„Hát nem is a kétkezi munkájából lesz milliárdos Orbán Viktor udvartartása. Minden tulajdonos olyan döntést hoz, amilyet akar. Ha az ország érdekét nézik, mondhatták volna nyugodtan, hogy minden önkormányzat megkapja a kikötőjét, üzemeltesse az állammal közösen, örüljön a bevételnek. Nem ez a döntés született”

– ezekkel a mondatokkal összegezte Szalma Botond korábbi MAHART-vezér, hajózási szakértő a BAHART kikötőinek a veszélyhelyzet idejére időzített értékesítését. Hiába váltott ki nagy ellenállást a terv – s nem csak a civilek, de több balatoni település fideszes polgármestere részéről is –, a dolgot gyorsan lezavarták.

Miért nem meglepő, hogy Rogán Antal is ott bábáskodik ekörül a korupció-gyanús ügy körül (is)? Az már csak hab a tortán, hogy a lózungok szintjén önmagát nemzetinek kikiáltott regnáló hatalom az ország egyik jelentős gazdaságtörténeti értékét, az egyik legöregebb, a 173 éves történelmi múlttal rendelkező cégének gyengítésébe fogott. Koronajárvány idején.

A Népszava adott róla először hírt – egy hónapja, április végén – arról, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) reorganizációs terve értelmében, eladnák a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát. A cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül. Ezután mi is többször foglalkoztunk az üggyel, s a többi között megírtuk, hogy miután az állam egy tőkeemeléssel többségbe került a cégben, az igazgatóság elnöke indítványozta a társaság összesen 1800 férőhelyes 11 vitorláskikötőjének de facto értékesítését. Pedig nyereséges az üzletág, az itt termelt bevételek teszik lehetővé többek közt ipari hajózási célok megvalósulását, a révközlekedést, közforgalmú kikötők üzemeltetését és különféle hajójáratok üzemeltetését.
Nem sokkal a tervezet benyújtása előtt, az állami tulajdonrész erőfölényével visszaélve, május 6-án a Rogán Antal felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség – az óriási és pártoktól független, azaz fideszesek részéről is megnyilvánuló tiltakozás ellenére – átverte a tervet. A Balaton parti kikötővel rendelkező települések önkormányzatai mára már csak összesen a társaság részvényeinek kevesebb mint 25 százaléka felett rendelkeznek, így a számos „nem” szavazat ellenére sem tudták a döntést érdemben befolyásolni. Mindenesetre voltak Balaton-parti települések, amelyek vezetői sikeresen lobbiztak: a balatonkenesei, a csopaki, a balatonudvari és a balatonakali kikötő megmenekült, azokat a Bahart ingyenes használati joggal átadja az érintett településeknek. (Hogy miként érték ezt el, ki tudja, mert a négy közül hármat független polgármester vezet, az egy Csopak élén áll csak Fidesz-KDNP színeiben indult polgármester.)
A Bahart-kikötők és a Balaton-lenyúlás eme új eleme nagy közfelháborodást váltott ki. Ahogy portálunk is beszámolt róla, már februárban – még a Bahart-kikötőkkel kapcsolatos kormányzati tervek napvilágra kerülése előtt – civilek petíciót indítottak „Stop Balaton-törvény” néven, részletes társadalmi egyeztetést követelve a kormánytól, hangsúlyozva: „a Balaton mindenkié, számít a véleményünk”! A petíció február óta nyitott, de azt a közelmúltban kezdték tömegesen aláírni, vélhetően a kikötő eladási tervek miatt. Mára már meghaladja a 80 ezret a csatlakozók száma.

(A petíciót itt lehet aláírni.)