EUobserver: Lakatot készülnek tenni a magyarok pénzére Brüsszelben, az alkudozás 2023-ban folytatódhat

Szerdán az Európai Bizottság néhány brüsszeli tudósító előtt kiterítette a lapjait magyar ügyben, azt sugallva, hogy a szervezet fenntartja a magyar korrupció miatti súlyos aggodalmait,

azaz azt javasolja a jövő héten a tagállamoknak, hogy fagyasszák be a magyar kohéziós pénzek egy igen jelentős részét, mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget.

Az EU történetében eddig példátlan büntetésről legkorábban december 6-án dönthetnek a tagállamok pénzügyminiszterei, bár az is lehet, hogy a szavazást egy-két héttel elhalasztják.

Hiába a rohamtempóban hozott intézkedések

A büntetést annak ellenére is javasolni fogja várhatóan a Bizottság, hogy a magyar kormány 17 ügyben új törvényeket hozott, hogy erősítse az EU-s pénzek elköltésének ellenőrzését, és csökkentse a korrupció kockázatát. A 17 vállalást korábban a kormány egyeztette a Bizottsággal.

Csakhogy a Bizottság úgy látja, hogy legalább három területen gyengék az új magyar szabályok. Az újonnan létrehozott Integritás Hatóság; a korrupciós perekre vonatkozó, pótmagánvádas eljárásra hajazó mechanizmus; és az új vagyonbevallási szabályok nem elég jók a Bizottság szerint.

A Bizottság “mindent vagy semmit” elvet alkalmazva utasítja el a magyar intézkedéseket, mondván “mindegy, hogy egy hajó hány helyen lyukas, ha csak egyetlen lyuk marad, akkor is elsüllyed”. Vagyis attól, hogy a 17 magyar intézkedés egy része rendben van, a Bizottság nem csökkentette a szeptemberben javasolt büntetés mértékét, és nem javasolja a Tanácsnak, hogy engedje el a feltételességi mechanizmust, azaz azt az eljárást, amivel ezt a büntetést ki lehet szabni.

A 3000 milliárd forint befagyasztása három operatív program radikális megkurtítását jelenti, ezek építőipari, infrastrukturális és energetikai beruházásokat érintenek.

A Bizottság várhatóan 17-ről 27-re növeli majd az elvárt intézkedések számát, és 2023-ban még lehetőséget adna a magyar kormánynak, hogy ezek teljesítése esetén feloldja a pénz befagyasztását. Azaz az alkudozás még 2023-ban is folytatódhat.

Nyitva hagyott esély

Ugyanakkor várhatóan a Bizottság azt is javasolja a tagállamoknak, hogy hagyják jóvá Magyarország újjáépítési tervét, ami a feltétele, hogy egyszer hozzáférjen a kormány az ebben a csomagban lévő milliárdokhoz.

A terv elfogadásával azonban még nem hívhatná le a magyar kormány az itt lévő, mintegy 2000 milliárd forintos támogatást, hanem a Bizottság úgynevezett mérföldköveket jelölne ki, amelyek teljesítése esetén, részletekben szabadítaná fel a pénzt. Ezek között lennének úgynevezett szupermérföldkövek is, amelyek elodázásával a teljes keret befagyasztását is elrendelhetné a Bizottság.

Ez egy teljesen új koncepció, az eddigi forgatókönyvek arról szóltak, hogy ha kivetik a 3000 milliárdos büntetést a feltételességi mechanizmus alapján, akkor ugrik az újjáépítési pénz is. Ezzel a konstrukcióval sem biztos, hogy a magyar kormány lehívhatja az újjáépítési pénzt, de a Bizottság nyitva hagyja az esélyt, hogy újabb és újabb feltételek teljesítése nyomán a kormány hozzáférjen. Ez egyik oldalról akár 2026-ig is fenntarthatja a Bizottság képességét, hogy mindenféle intézkedéseket facsarjon ki a magyarokból, másrészt viszont a saját hatáskörébe vonja az RRF pénzek kiadását.

Ami annak ellenére sem feltétlenül rossz a magyar kormánynak, hogy a teljes propagandagépezete a brüsszeli bürokratákat szokta hibáztatni mindenért. Ugyanis jelenleg a Bizottság tűnik engedékenyebbnek a tagállamoknál.

Az európai kormányok egyre szigorúbbak Orbánnal

A Bizottság néhány hete a kiszivárgott információk szerint még arra készült, hogy kiengedi Magyarországot a mechanizmus szorításából, és eltekint a 3000 milliárdos pénzbefagyasztás szorgalmazásától. A magyar kormány nagyon erre számított, Navracsics Tibor nyilatkozatai is erre utaltak eddig, illetve információink szerint Orbán Viktor is ezzel nyugtatta az építőiparban érdekelt nagyvállalkozókat a háttérben.

Csakhogy közben az Európai Parlament mellett sok ország kormánya is azt kezdte követelni a Bizottságtól, hogy legyen nagyon szigorú. Úgy tűnik, hogy a nemzetállamok Orbán-ellenes kiállása lehetett a döntő fordulat. Ez valószínűleg összefügg a magyar kormány oroszbarát politikájával.

Chicken game

A tagállamok a brüsszeli szakértők és diplomaták véleménye szerint szeretnék elérni, hogy az Orbán-kormány ne vétózza meg az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelt és a globális minimumadó EU-s kiterjesztését. Hivatalosan a magyar pénzek és e fontos döntések között nincs kapcsolat, de a valóságban valószínűleg van.

Erre utal az is, hogy lehetségesnek látszik, hogy a Tanácsban megfordítják az eddig ismert menetrendet, és előbb teszik fel szavazásra az ukrán hitelt és a minimumadót, mint a magyar pénzbüntetés és az újjáépítési terv ügyét. Azaz előbb a magyar kormánynak kell feladnia a vétó pozícióját, hogy utána bízhasson a pénzeit érintő kedvező elbírálásban.

Közben a magyar kormány is emelte a tétet ebben a zsarolási hadműveletben. Szerdán megjelent egy kormányrendelet, ami arra utasítja Varga Mihályt, hogy kezdjen tárgyalásokat az ukrán kormánnyal kétoldalú hitelmegállapodásról. A rendelet alapján a magyar kormány pont annyi pénzt adna Ukrajnának jövőre, mint amennyit egy közös, EU-s hitel alapján kellene a célra fordítania. Csakhogy a kétoldalú megállapodás egyben azt is jelenti, hogy a magyar kormány vétózni akarja a közös hitelt, ami a többi tagállamnak nagyon komoly problémát okozna, és az egész EU-s segélyezési programot alááshatja. 27 kétoldalú szerződés ugyanis sokkal drágább, sokkal bonyolultabb, a nagy befizetők terheit jelentősen növelné, ezért a szerdai magyar kormányhatározat hiába szól Ukrajna megsegítéséről, valójában az EU-s program megfúrását jelzi.

Egyelőre az EU-s intézmények és a magyar kormány is emeli a tétet, egyre komolyabb szinten fenyegeti a másikat. A magyar kormány számára nemcsak a forrásvesztés jelent fenyegetést, hanem a forint további gyengülésének lehetősége is, hiszen az országot érintő befektetői bizalom az EU-s források elvesztésével csökkenni fog. Ugyanakkor a magyar kormány azzal fenyegeti a többi országot, hogy minden közös döntést megakadályoz, amíg nem kapja meg a pénzét, és az EU-t egy tehetetlen, gyenge hatalommá silányítja a geopolitikai versengésben.