Euronews: Holnap botrány lehet Strasbourgban a homofób-törvény miatt!

Egyelőre nem lehet tudni, ki képviseli a magyar kormányt szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben a plenáris vitán, amit a magyar pedofiltörvényről rendeznek.

A sokak által melegellenesnek tartott magyar pedofiltörvény “diszkriminatív hatásairól” rendeznek vitát szerdán az Európai Parlamentben, illetve a magyar és a lengyel jogállamiságot is górcső alá veszik. Strasbourgban az európai parlamenti képviselők azt vizsgálják meg, hogy hol sérti a pedofilellenes törvény az uniós jogot, a lisszaboni szerződésben meghatározott uniós alapértékeket és milyen lépéseket tehetnek az LMBTQ közösség védelme érdekében. Az erről szóló javaslatról másnap szavaznak az előzetes napirend szerint. Az EP meghallgatja majd az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot is, és a következő kérdésekre várnak választ: sérti-e a magyar pedofilellenes törvény az EU Alapjogi Chartáját, és amennyiben igen a válasz, a Bizottság milyen jogi lépéseket tesz, illetve mindez hogyan viszonyul a magyar jogállamisághoz.

Orbán Viktornak emlékezetes felszólalása volt a 2018-as Sargentini-jelentés vitájában Strasbourgban az EP-ben, akkor a jogállamisági jelentést a néppártiak voksaival – és a tartózkodó szavazatokkal – kétharmados arányban elfogadták, és ezzel egyszersmind bevetették Magyarországgal szemben az uniós “atomot”, a 7-es cikkelyes eljárást (ami azóta is folyik).

Egy évvel ezelőtt pedig Varga Judit igazságügyminiszter intenzív levelezést folytatott David Sassoli EP-elnökkel, amikor az EP plenáris ülésén a magyarországi veszélyhelyzettel kapcsolatban a jogállamiság helyzet volt napirenden (akkor a magyar ellenzék, de EU-s politikusok is Orbán Viktor “örökös” felhatalmazásától tartottak). Ám Sassoli tudatta Varga Judittal, akit Orbán Viktor delegált maga helyett a vitára, hogy azon csak a magyar államfő vagy a miniszterelnök vehet részt.

Most az óriási hullámokat gerjesztő pedofiltörvénnyel kapcsolatban felsorolt kérdésre igazából az előzetes válaszok már megszülettek, Ursula von der Leyen a múlt héten a brüsszeli EU-csúcs előtt twitterezte, mégpedig magyar nyelven, hogy „szégyenletes” szerinte a magyar parlament által megszavazott pedofiltörvény. Didier Reynders jogérvényesülési uniós biztos pedig azt mondta, szintén az uniós csúcs előtt, hogy ha hatályba lép a pedofiltörvény, akkor azt a luxemburgi Európai Bíróság előtt támadja meg. Az érzelmektől túlfűtött emlékezetes uniós tanácskozás után von der Leyen kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, a Bizottság részéről a magyar igazságügyminiszternek írt levél szerint a magyar szabályozás ugyanis sérti az EU Alapjogi Chartájának a 21. passzusát – ez kimondja, hogy tilos a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés, de a szólásszabadságot és az emberi méltóságot is, emellett indokolatlanul korlátozza a médiaszolgáltatások tartalmát, ami pedig kihat a vállalkozás szabadságára is – jelezték Brüsszelből.

Az, hogy az uniós jogi Orbán Viktor kormánya elveszíti-e (elmegy-e odáig az eljárás, hogy az Európai Bíróság megsemmisítheti a nemzetközi tiltakozást kiváltó részt), akár valószínűsíthető is – bár a miniszterelnök az egyik péntek reggeli Kossuth Rádiós interjújában azt mondta, hogy Brüsszel “nem tud” kötelezettségszegési eljárást indítani az ügyben. A kormány részéről is az Alapjogi Charta pontjaira hivatkoznak, ami arra, hogy a gyermekek nevelése a szülő joga. Másrészt, eleve azon az állásponton vannak, hogy ez a kérdés nemzeti hatáskör, vagyis a szexuális felvilágosító programok esetében teljesen kétségbe vonják az EU-s hatáskört, így álláspontjuk szerint ez az ügy nm köthetne ki az Európai Bíróság előtt, mert nemzeti hatáskörbe tartozik.

Visszakozó nyilatkozatokat nem hallani, a miniszterelnök a törvény végrehajtási rendelete esetében “sebészi pontosságot” emlegetett, de Kocsis Máté is úgy fogalmazott, hogy “a nyár folyamán számos végrehajtási rendeletet kell megalkotni, ahol milliméterre pontosan le kell szabályozni, hogy mit lehet és mit nem lehet. Az Alaptörvény kiemelten védi a család intézményét, ebből következik ez a törvény, amely több törvényt módosít, és ez igényel végrehajtási rendeleteket”.

Kormányközeli forrásaink szerint a kötelezettségszegési eljárás, ha elindul, sem jelent politikai veszélyt Orbán Viktorék számára, egyrészt, mert a bizottsági folyamatoknak kötött rendje van – levelezés – és akár hónapon át elhúzódhatnak. Valószínű, hogyha lesz ilyen eljárás, a jövő tavaszi választások előtt nem zárják le. Másrészt, már az uniós csúcs másnapján kiderült: az igazi “Damoklész kardja”, a jogállami mechanizmus nem alkalmazható a pedofiltörvényre. Macron francia elnök világosan kijelentette, hogy a magyar szabályozás szerinte ellentétes az uniós értékekkel, de a jogállamisági mechanizmust uniós értékvitákban nem lehet alkalmazni, csak EU-források kifizetésénél, a két dolgot összekapcsolni különösen nem lenne szerencsés, mert mi lesz, ha Magyarország EU-s nettó befizető lesz – vetette fel Macron. Pár nappal később Vera Jourová alapjogi biztos szintén kizárta a jogállamisági mechanizmus alkalmazását a pedofiltörvény esetében.

Elemzők körében azonban általános vélemény, hogy Orbán Viktor ettől függetlenül „túllőtt a célon”, túlságosan nagy hullámokat kavart a magyar parlamenti törvényhozási aktus, amivel kiegészítették a az uniós feszültséget keltő törvényt. Munkatársunknak azonban kormányközeli szakértők már a múlt héten, amikor Magyarország EU-tagságának a felvetéséig eljutottak az EU-csúcson, az érzelemittas (identitás-) vitában, azt fogalmazták meg: a kérdés napirenden tartása, az óriási fennforgás “nem biztos, hogy árt”. Brüsszelben, illetve Strasbourgban „lehet, hogy a magyar kormánynak rendezik be a színpadot” a szokatlanul hangos és látványos tiltakozással. Így hevesebb a vita, és így a magyar kormány részéről a hagyományos családmodell és a gyermekek védelme “plasztikusabban jelenik meg”.

Egy másik forrásunk szerint az időzítés sem árt, hiszen Pride-hónapok jönnek ‒ a felvonulásokról a felvételek pedig nyilván eljutnak a magyar választókhoz is, akik számára ezzel a nyugati liberalizmus “egy nagyon jellemző szelete“, identitáspolitikája is megjelenik.

Arról már írtunk ebben az elemző cikkünkben, hogy a szlovén EU soros elnökség mennyiben erősítheti a fideszesek reményei szerint az Orbán Viktorék, illetve az európai jobboldal küzdelmét. Az Orbán Viktor által az EU-s intézményi reformját célzó hétpontos programja szintén ráerősíthet a szivárványszínű zászlókkal felvonuló brüsszeli “falanxok” elleni kampányra. Janez Jansa szlovén miniszterelnök nem kis meglepetésre legutóbb a brüsszeli szuperállamról és a kettős mércéről szónokolt (egy sajátos, szlovén részről név nélkül elhangzott “hasonlat” miatt pedig Frans Timmermans nem is állt oda a csoportképhez).

Jansa ugyanakkor a Guardian beszámolója szerint újra megvédte Orbán Viktort, amikor arról beszélt, hogy az Európai Unió összeomlásához vezethet, ha a Nyugat liberális nézeteket akar Közép-Európára kényszeríteni.

“Vannak különbségek, amelyeket figyelembe kell venni és tiszteletben kell tartani, és úgy gondolom, hogy egyértelműen el lehet választani, mi a nemzeti és mi az európai kompetencia. Nem szabad ítélkezni egy ember felett képzeletbeli európai értékek alapján, ha pedig kettős mércét alkalmaznak, az a leggyorsabb út az összeomláshoz”

 

– fogalmazott a magyar miniszterelnök szövetségese.

Szerdán a strasbourgi EP-vitában minden bizonnyal lesznek felszólalók a magyar álláspont, a gyermekek védelmének az elsősége mellett. Az emlékezetes uniós csúcson a lengyel kormányfő és Jansa állt ki Orbán Viktor mellett, később pedig 10 EU-tagország kormányfője nem írta alá a közös tiltakozó nyilatkozatot. Most Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) elnökének felhívásához Európa jövőjéről több mint tíz párt csatlakozott az európai jobboldalon, így Orbán Viktor és a Fidesz is. A deklaráció az EU jövőjéről szól, a nemzetek, a családok és a hagyományos keresztény értékek megvédéséről. ​