A KSH néhány napja 24,5 százalékot mért, az Eurostat friss jelentése már 25 százalékra teszi a hazai infláció mértékét. Ez azért is figyelemre méltó adat, mert a kormány szerinti “szankciós infláció” uniós átlaga 10,4, az eurózóna átlaga pedig 9,2 százalék volt tavaly decemberben.
Az Eurostat frissen közzétett adatai szerint az Európai Unióban átlagban 10,4%-os volt a drágulás mértéke tavaly decemberben, szemben a novemberi 11,1%-kal (és az egy évvel azelőtti 5,3%-kal). Az euróövezet éves inflációs rátája 2022 decemberében 9,2% volt, szemben a novemberi 10,1%-kal (egy évvel előtte még 5 % volt).
A legalacsonyabb éves inflációs rátát Spanyolországban (5,5%), Luxemburgban (6,2%) és Franciaországban (6,7%) regisztrálták. Az Európai Unióban Magyarországé az a kétes dicsőség, hogy itt a legmagasabb az infláció (25,0%), a második helyezett Lettország (20,7%), majd Litvánia következik (20,0%).
Az EU statisztikai hivatala szerint novemberhez képest az éves infláció 22 tagállamban csökkent, kettőben változatlan maradt, háromban pedig emelkedett.
Decemberben főként az élelmiszerek, az alkohol és a dohányáruk járultak hozzá az euróövezet éves inflációs rátájához, amelyet az energia, a szolgáltatások és a nem energetikai ipari termékek követnek.
Némiképp eltérő mérési módszertana miatt a KSH néhány napja 24,5 százalékban állapította meg a hazai drágulás mértékét. Ám ez is a legrosszabb adat az Európai Unióban, és 27 éves mélypontot jelent a magyar gazdaság számára. Miközben az EU országainak jelentős részében megállt az árak emelkedése, itthon tovább romlott a helyzet, ami valószínűleg elsősorban a benzinársapka kivezetésének köszönhető.
A magyar kormány a mai napig azt kommunikálja, hogy “Brüsszel” az oka a fogyasztói árak ilyen drámai növekedésének (a “szankciós inflációnak”). Holott az IMF küldöttsége már tavaly novemberben megállapította, hogy nemcsak külső “sokkok”, hanem a kormány “laza fiskális politikája” is okolható a magas inflációért.
Orbán Viktor épp szerdán üzente az EU-nak, hogy “a brüsszeli szankciók tovább súlyosbítják az európai energiaválság hatásait. Magyarországon rezsivédelmi költségvetéssel védjük a magyar családokat az energiaárak emelkedésétől. Ezen dolgozunk a mai kormányülésen is.”