Eurostat: Jobban kellene figyelni a magas magyar államadósságra

Az Eurostat szerint nemzetközi összehasonlításban nem jó, de nem is tragikus a magyar államadósság mértéke.

Tavaly a magyar államadósság az előző évi 79,6 százalékról a bruttó hazai termék (GDP) 76,8 százalékára mérséklődött, ami 2,8 százalékpontos csökkenés az előző évhez képest. Tavaly felpattant a magyar gazdaság a koronavírus által okozott 2020-as depresszióból, a GDP 7,1 százalékkal nőtt egy év alatt.

Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben azzal büszkélkedett a Facebookon, hogy a kormány már tavaly megkezdte az egyensúlyi mutatók javítását, hiszen a magyar GDP-arányos államadósság csökkent, míg az uniós átlag tavaly nőtt. Az Eurostat adatai nem igazolják a miniszter állítását, hiszen az uniós államadósság tavaly a GDP 88,1 százalékára csökkent, ami 0,9 százalékpontos esés. Ugyanakkor a magyar államadósság még mindig lényegesen alacsonyabb az uniós átlagnál, és nagyobb mértékben csökkent, de valójában csalóka ez az adat.

Népszava elemzése rámutat, hogy kifejezetten magasnak mondható a magyar államadósság régiós összehasonlításban, hiszen Csehország a 41,9, Lengyelország az 53,8 százalékos mutatóval messze megelőzi Magyarországot. Románia a gazdasági fejlettséget tekintve mára velünk egy súlycsoportba került, ugyanakkor a román államadósság mindössze a GDP 48,8 százalékára rúg. Egyedül a horvát államadósság magasabb a magyarnál, déli szomszédunknál ez a GDP 79,8 százalékára rúgott.

Épp ezért kellene a magyar gazdaságpolitikának kiemelt célként kezelni az államadósság csökkentését, de ebből a szempontból sem teljesített valami jól a kormány. Az államadósság 2,8 százalékpontos csökkenése egyáltalán nem kiemelkedő teljesítmény.

tavaly voltak olyan országok, amelyek a felpattanást kihasználva 10 százalékpontnál nagyobb adósságcsökkenést értek el.

Ezek jellemzően a nagy adóssággal küzdő államok, mint Görögország és Ciprus, de öt-hét százalék körüli csökkentést olyan országok is elértek, mint Szlovénia vagy Lengyelország.