“Ez már undorító!” – Ismét kiakadt a szlovák külügyminiszter Szijjártóra és Orbánra!

A magyar állam feladott ingatlanvásárlásairól, a különböző határon túli támogatásokról és Kövér László által történelmi bűnnek nevezett eseményekről is kifejtette a véleményét Ivan Korčok szlovák külügyminiszter az Új Szónak.

A politikus kifejtette, hogy a magyar állam közpénzből történt ingatlan- és épületvásárlásaival az volt a kifogása, hogy nem közölték országával, ennek mi a célja, mert egy kormány forrásai nem egyenlőek a tőkével.

A konkrét ügyben nem a tőke szabad mozgását kifogásoljuk, hanem azt, hogy ebben az esetben magyarországi közpénzekről van szó. Ez pedig alapvető különbség. Ha gazdák vásárolnak földet, azzal én nem foglalkozom, hiszen erre az unióban lehetőség van. De abban a pillanatban, amikor a magyar kormány úgy dönt, közpénzeket fordítana a célra, nekem mint külügyminiszternek meg kell kérdeznem, mi ezzel a célja

– fogalmazott a külügyminiszter, aki elmondta, arra kérte Szijjártó Pétert, hogy magyarázza el neki, mi a célja annak, hogy a magyar kormány egy olyan alapot hozna létre, amelyen keresztül mezőgazdasági területeket vásárolna a szomszédos országokban.

Ivan Korčok elárulta, egyáltalán tartja diplomáciai sikernek, hogy a magyar fél a találkozójuk után elállt a további ingatlanvásárlási szándékától, mert ez nem lehet egy kölcsönösen jó viszony alapja.

Én Magyarországgal nem olyan párbeszédet folytatok, amelynek a végén egy győztesnek kell lennie, mert akkor valakinek a vesztes oldalon is lennie kellene. A magyar féllel egy teljesen más típusú diskurzust folytatok, hiszen tényleg fontos nekem, hogy jó viszonyt ápoljunk

– érvelt a politikus, akinek a műemléki épületek vásárlásával sem lenne problémája, hiszen az ilyen ügyletekre az államok között nemzetközi szabályok vonatkoznak, melyeket Magyarország korábban be is tartott.

A probléma szerintem az, hogy minden állam, amelynek diplomáciai küldöttsége Szlovákia területén működik, pontosan tudja, miként kell eljárni, ha ilyen épületeket vásárol. Magyarország is így járt el, amikor a nagykövetségének a székhelyét vásárolta: jelezte ezt nekünk, mi pedig mondtunk, hogy rendben van. De az nincs rendben, ha én a szlovák sajtóból szerzek tudomást ilyesmiről. Én mindössze azt kértem, hogy tartsuk be az ide vonatkozó egyezményeket, mert ezek nem Szijjártó Péter és köztem lévő szabályok, hanem ezeket a bécsi szerződés rögzíti

– mondta a politikus, aki azt is megosztotta, hogy jelenleg azokról a vásárlásokról tudnak, amelyekről a magyar fél tájékoztatta őket, és kérdésére elmondták neki, hogy Kassán vásároltak ilyen épületeket, miközben ő mégiscsak a médiából tudta meg, hogy Besztercebányán és Tornalján is vettek ingatlant.

A szlovák külügyminiszter nem érti, hogy a Magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László miért nem beszél neki olyan dolgokról, amelyekről a magyar politikus véli úgy, hogy beszélni kell róluk.

Miért nem mondja ezt Kövér László úr a szemembe, amikor Budapesten járok? Miért nem mondta ezt Boris Kollárnak a budapesti parlamentben? És miért kell Szlovákiába, Somorjára jönnie ahhoz, hogy ezt elmondja? Ez az, ami nincs rendben. Ha vannak olyan dolgok, amelyekről beszélni kell, akkor legyünk egyenesek, nézzünk egymás szemébe, és tegyük meg. Kövér úrral is többször találkoztam, de ez csak a jó viszonyról szóló formális esemény volt, viszont akkor miért jön ide fűteni az indulatokat? Én Szijjártó Péternek is mondtam, vegyük ki ezt a kérdést a politikusok kezéből, akiket az arra csalogat, hogy indulatokat keltsenek

– összegezte Ivan Korčok arra  célozva, hogy Kövér László augusztus 4-én Somorján a Beneš-dekrétumokról azt mondta:

Ha az áldozatok utódai elfelejtik az elődeik ellen elkövetett történelmi bűnöket, akkor a bűnök a jövőben megismétlődhetnek, és az utódok ismét bármikor védtelen áldozatokká válhatnak. (…) Van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarokkal szemben.

Erről az interjúban Ivan Korčok még annyit mondott, hogy ő nem akarná elvenni a magyaroktól a saját világlátásukat, a történelemszemléletüket, sőt megérti a szlovákiai magyarokat, ugyanakkor arra kéri őket, próbálják meg a világot egy percig a szlovákok szemével látni, próbálják őket is megérteni, megérteni azt, hogy mit jelent az 1920-as év.