Ez nagyon kellemetlen! Viktorka, vége a pünkösdi királyságnak!

Mikuláš Bek szenátor (STAN), a leendő kormány európai ügyekért felelős miniszterjelöltje azt mondta, gyengíteni szeretné Csehország kapcsolatait a jelenlegi lengyel és magyar kormánnyal, helyette Németországra és más nyugat-európai országokra akar összpontosítani.

„A visegrádi négyek túlértékeltek  mondta Bek. – A szenátusban szerzett tapasztalataim szerint lengyel és magyar kollégáim mindig is a segítségünket kérték a Brüsszellel folytatott ideológiai harcuk megvédésében. Hasznosabb párbeszédet folytattunk az osztrákokkal vagy a németekkel” – tette hozzá a miniszterjelölt.

Ritkán szavaznak együtt a magyarokkal

Bek az első tagja a leendő cseh kormánynak, aki bírálta a Lengyelország, Magyarország és Csehország mellett Szlovákiát is magában foglaló együttműködést. Szavai összhangban vannak a szakértői elemzésekkel: októberben például az Europeum Intézet közzétette egy kutatás eredményeit arról, hogy a visegrádi országok politikusai hogyan szavaznak az Európai Unióban.

Kiderült, hogy míg a csehek a szlovákokkal szinte teljes mértékben, 97 százalékban ugyanúgy szavaznak, ez nem mondható el a lengyelekről és a magyarokról.

Náluk a csehek és szlovákok sokkal nagyobb valószínűséggel találnak egyetértésre a luxemburgiakkal, a finnekkel vagy a ciprusiakkal.

Más kormánytagok továbbra is fontos szövetségnek tartják a visegrádi országokat. Az Együtt párt és a Kalózpárt koalíciós megállapodásának szövegében az Európai Unióval és a NATO-val egyenrangú szövetségként emlegeti a V4-et. Mikuláš Bek ezt a mondatot is bírálta, azt mondta, „beszélni fog erről a miniszterelnökkel”.

Kaczyński szövetségese is a kormánykoalíció tagja

A V4-együttműküdésről Beknek főleg az ODS nevű párttal, a kormánykoalíció legnagyobb tagjával lehet vitája. A párt ugyanis az Európai Parlamentben ugyanabban a képviselőcsoportban ül, mint a PiS.

Bek esetében felmerült, hogy ő lehet az egyik olyan miniszter, akinek a leváltását a köztársasági elnök, Miloš Zeman követelheti a kormány beiktatásáért cserébe. Kettejük között régóta személyes konfliktus is húzódik, mivel 2013-ban Bek a Masaryk Egyetem rektoraként megtagadta, hogy Zeman felszólaljon az egyetemen.

Erre válaszul az elnök nem hívta meg Beket a nemzeti ünnepségekre.

Miniszterként Bek legfontosabb feladata a jövő év júliusában kezdődő második cseh EU-elnökség szervezése lesz. Az előző miniszterelnök, Andrej Babiš (ANO) kormánya csak mintegy 1,25 milliárd koronát bocsátott rendelkezésre az elnökségre, ami a legkevesebb, mint amennyit az ország az elmúlt húsz évben valaha is költött a hat hónapos uniós elnökségre.

Bek korábban bírálta, hogy ennyire kevés pénzt biztosít a kormány az elnökségre. Mostani interjúban azt mondta, szerinte már túl késő az alapvető változásokhoz.

„A kormány augusztusban kétszázmillióval növelte a költségvetést, de ez nem oldja meg a fő problémát, vagyis azt, hogy túl kevés képzett embert tudunk Brüsszelbe és a csehországi központi hivatalokba küldeni. Már nem lesz időnk több szakértőt felvenni”

– mondta.