Ezt biztosan nem utasítja el a Választási Bizottság! Ugyan miért nem?

Tartós konfliktusra utal az új magyar népszavazás, hosszabb ideig elmaradhatnak az EU-pénzeink!

Emlékszünk még hány választási kérelmet, beadványt adott az ellenzék? Egyet sem fogadott el az OVB.

Orbán meg ha gondol egyet, lefekszik neki az OVB.

Orbán szerdán bejelentette, hogy öt kérdésben népszavazást kezdeményez a kormány a gyermekvédelminek mondott törvényről azért, hogy érvelése szerint ismét megállítsák Brüsszelt.

A kormányfői bejelentés a hétvégén kipattant lehallgatási ügy, illetve a kedden közzétett új magyar jogállamisági jelentés után érkezett és rövid értékelésünk szerint megerősíti, hogy tartós szembenállás lesz a magyar kormány és az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament között a gyermekvédelminek mondott törvényből, illetve a magyar igazságszolgáltatási rendszer átalakításának uniós elvárásából. Ezek alapján még inkább valószínű, hogy legalább a 2022. áprilisi parlamenti választásokig nem jönnek érdemi EU-pénzek Magyarországra (az agrártámogatások talán kivételt jelenthetnek). Ennek oka, hogy az említett törvény megváltoztatását kéri az Európai Parlament és az Európai Bizottság az Alapjogi Chartában rögzített emberi jogokra hivatkozva, amelyek ún. feljogosító feltételek az uniós programok brüsszeli jóváhagyásához, és a pénzek majdani kiutalásához. Emellett az Európai Bizottság két feltételt szabott a pénzek folyósításához: egyrészt az igazságügyi rendszer átalakítását, másrészt az OLAF által felvetett ügyek alapos kivizsgálását.

A  bejelentés üzenete végülis egybeesik azzal az uniós biztosi üzenettel, hogy még jó ideig nem valószínű uniós felzárkóztatási pénzek kiutalása Magyarország felé, mert a kifogásolt gyermekvédelmi törvény belátható ideig nem fog megváltozni, a két bizottsági elvárás teljesítése pedig egyelőre erősen kérdéses. Amint azonban tegnapi cikkünkben rámutattunk: ebből itthon egyelőre vajmi keveset éreznek meg az uniós pályázatokon indulók, mert a kormány a 2014-2020-as projektekre a pénzek döntő részét már egyébként is kiutalta és az első 2021-2027-es pályázatot már meg is hirdette, illetve a további kiírások is jönni fognak. Mindez oda vezet, hogy az államháztartás pénzforgalmi deficitje az eddig gondoltnál jóval magasabb pályát járhat be legalább jövő nyárig, mert hosszabb ideig kizárólag a magyar büdzsének kell megfinanszíroznia jelentős pályázati tételeket. Mindez átmenetileg a GDP-arányos adósságpályára is emelő hatást fejt ki és nyugtalanságot okozhat az állampapír-, illetve devizapiacokon, továbbá a hitelminősítők körében is.