Ezt okozták az oltások a koronavírus negyedik hullámában

A koronavírus 2021 végi járványhullámát a korábbi vírusváltozatoknál gyorsabb terjedésű delta variáns okozta, ami ellen a korlátozó intézkedések már jóval kevésbé voltak hatékonyak a világban. Megnéztük, hogy a járvány ellen milyen védelmet nyújtott az országok átoltottsága. Az eredmény nem meglepő.

Ahogy a koronavírus egyre fertőzőbb formái jelennek meg, úgy lesznek egyre kevésbé hatékonyak a járvány elleni védekezés klasszikus formái, az intenzív tesztelés, az utánkövetés, maszkviselés, távolságtartás stb. Ezek még most is hasznosak, de a járvány logikája azt diktálja, hogy a védekezésnek egyre inkább a legfontosabb eleme a védőoltás.

A delta járványhullám Európában gyakorlatilag lefutottnak tekinthető, ezért ez egy jó alkalom arra, hogy megnézzük, valóban sikeresebbek voltak-e azok az országok, amelyekben többen oltatták be magukat. Ehhez országonként megnéztük, hogy szeptembertől decemberig népességarányosan hányan haltak meg a coviddal összefüggéseben, illetve, hogy az időszak eleje táján, szeptember 15-én a népesség mekkora hányada kapott legalább két védőoltást. (Azért döntöttünk így, mert egyrészt a védettség kialakulásához is idő kell, másrészt a legtöbb országban erre az időszakra már eléggé lelassult az oltakozási aktivitás ahhoz, hogy ez a mutató jól ragadja meg az oltással nyert védettségi szintet.)

Az eredményt az alábbi ábra mutatja. A vízszintes tengelyen az egymillió főre vetített halálesetek száma, a függőleges tengelyen a szeptember közepi oltottsági arányt ábrázoljuk, minden pont egy-egy országot reprezentál.

covid1

Mint látható, a két mutató között nagyon erős az összefüggés, 31 ország adatai alapján a korrelációs együttható -0,75. Vagyis minél átoltottabb volt egy társadalom, annál kevesebben haltak meg a delta-járványhullám alatt Európában. Természetesen egy ilyen egyszerű vizsgálat során nem lehet tekintettel lenni az egyes országok közötti módszertani különbségekre (például a covid-halálok megállapítása), vagy az egyéb típusú védekezés intenzitására stb., de ilyen erős együttmozgás mellett kizárható, hogy az átoltottsággal szerzett védettség és a halálozás között ne legyen oksági kapcsolat.

A fenti ábra másik érdekességét a kiugró értékek jelentik. Albániában és Bosznia-Hercegovinában az alacsony átoltottság sokkal magasabb halálozási számokat indokolt volna, ha a többi ország eredményei által sugallt összefüggésből indulunk ki. E két ország esetében a legvalószínűbb magyarázat, hogy jóval kevesebb halálesetet számolnak el a hatóságok koronavírusos betegségterhére, mint máshol. Erre közvetett bizonyíték, hogy mindkét ország többlethalálozási mutatója jóval magasabb, mint ami a hivatalos covid-halálesetekből adódik. Sajnos az albán és a bosnyák statisztika eddig csak szeptember végéig szállított többlethalálozási adatot, ezért a fenti következtetést csak később lesz alkalom alaposabban tesztelni. Mindenesetre azt láthatjuk, hogy addig az időszakig az albán többlethalozás nagyobb volt, mint a belga vagy a német, pedig a hivatalos covid-halálozási adat hasonló.

Forrás és folytatás: https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220114/ezt-okoztak-az-oltasok-a-koronavirus-negyedik-hullamaban-520918