Facebook cenzúrázása kezdődik?!

Varga Judit a konzervatív, jobboldali vélemények korlátozásáról, rendszerszintű visszaélésekről és uniós szabályozásról beszél, Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató elvben egyetért a Facebookot is érintő lengyel törvénytervezettel. Mihez kezdene a hazai ellenzék a techóriásokkal? Megkérdeztük.

Az igazságügyi miniszter a közelmúltban arról posztolt a Facebookon, hogy árnyéktiltással korlátozzák a keresztény, konzervatív, jobboldali véleményeket a közösségi óriás felületén. Össze is hívta a Digitális Szabadság Bizottság rendkívüli ülését. Ez a testület a globális techcégek uniós szabályozásának kialakítását segíti, de Varga szerint „a rendszerszintű visszaélések miatt elképzelhető, hogy hamarabb is lépnünk kell”.

 

Később arról írt a tárcavezető, hogy Rigó Csabával, a Gazdasági Versenyhivatal elnökével egyeztetett „a nemzetközi digitális vállalatok visszás kereskedelmi gyakorlatáról”.

Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy szerdai interjúban ennél konkrétabban fogalmazott, és elmondta, elvben támogatja a lengyelek tervét a Facebook szabályozására:

Elvben egyetértek velük, hiszen a lengyelek célja nem a korlátozás, hanem a szólásszabadság bővítése, hogy minél több vélemény megjelenhessen, még akkor is, ha ez esetleg a liberálisoknak nem tetszik. Azt gondolom, ha ez a gyakorlatban is működni fog, akkor nemcsak itthon, de a világ számos országában követni fogják.

A varsói törvénytervezet lényege, hogy a közösségi felületeket működtető cégek pénzbírsággal sújthatók, ha olyan tartalmakat törölnek, vagy olyan profilokat tiltanak le, amelyek nem szegtek meg lengyel törvényeket, és utána nem állítják vissza az eredeti állapotot.

A techóriások szabályozásának kérdése rendszeresen visszatérő téma nemzetközi szinten is, két jogász segítségével részletesen körbejártuk az ügy hátterét:

 

Ugyanakkora esélyük van, mint bármelyik ellenzéki politikusnak

A Momentum szerint nem igaz, hogy a közösségi platform elnyomja a magyar kormánypárti politikusokat, „sőt, hétről hétre letarolják a közösségi médiát”, és az zavarja őket, hogy „ugyanakkora esélyük van elérni az embereket, mint bármelyik ellenzéki politikusnak”.

A párt azt is írja, hogy

az elmúlt tíz évben pénzt nem sajnálva hallgattattak el rádiókat, zárattak be újságokat és vásároltak fel hírportálokat. Ezt szeretnék folytatni a közösségi médiában is.

Ha viszont globálisan nézzük,

vannak szabályozható pontok, amikkel kell foglalkozni. De a Fidesz és Varga Judit számára nem a mamutcégek befolyásának normalizálása a cél, csupán a saját érdekeik érvényesítése, az ellenzéki hangok elhallgattatása

– válaszolták az Index kérdésére.

 

Internetes ombudsman

A Jobbik abszurdnak gondolja, hogy az Orbán-kormány a digitális szabadságért aggódik, de nem tartják véletlennek,

jelenleg ugyanis éppen a közösségi oldalak biztosítják az egypárti »közszolgálati« médiával és a kormányzati propagandagépezet túlsúlyával szemben az ellenzéki nyilvánosságot.

A párt szerint

a digitális véleményszabadság megóvását egy internetes ombudsman tudná biztosítani. Ezen intézmény és tisztség létrehozása biztosítaná azt, hogy ne globális vállalatok menedzserei döntsék el, hogy mi fér bele a véleménynyilvánítási szabadságba, és mi minősül gyűlöletbeszédnek.

Lapunknak küldött válaszukból kiderül, hogy ezzel kapcsolatban hamarosan benyújtanak egy kezdeményezést.

© Fotó Varga Judit / Facebook

Adózás

Az MSZP támogatja azokat a törekvéseket, amelyek szerint a techóriásoknak adózniuk kellene, ezzel foglalkozik az Európai Parlament és az Európai Bizottság is, az EU egyik potenciális saját bevételi forrásáról van szó.

A szocialisták szerint nem kérdés, hogy ezeknek a cégeknek be kell szállniuk az unió fejlődésének finanszírozásába, de úgy gondolják, hogy ez csak európai koordinációs szinten érhető el, a tagállamok egyenként nem tudnak megegyezni velük.

Ami a tartalmi szabályozást illeti, főleg, ha azt politikai okból próbálja a magyar kormány országunkban kierőszakolni, ijesztő

– teszik hozzá válaszukban, leszögezve, hogy a fake news gyárak tudatos manipulációs technikáit ki kell szűrni, és törvénytelen tartalom sem jelenhet meg a felületeken,

azonban tartalmi kérdésben a további döntés a felhasználók kezében van.

Van terepe

Az LMP részéről Kanász-Nagy Máté társelnök az Index kérdésére elmondta:

a techcégeket senki nem választotta meg, mégis életünk egyre nagyobb részére gyakorolnak hatást és befolyást. Ez rendkívül nyugtalanító, a szabályozásnak bizony van terepe.

A DK annyit közölt megkeresésünkre, hogy támogatnák a nemzetközi és európai uniós szabályozást a globális techcégek esetében.