Falus Ferenc: „A vírus velünk van, bármikor ismét berobbanhat”

0

„A vírus velünk van, bármikor ismét berobbanhat”

– Falus Ferenc szerint, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által hétfőn kiadott figyelmeztetésnek ez az üzenete. Kézmosás, maszk viselése, távolságtartás – továbbra is ez a legfontosabb teendőnk, nekünk, lakosoknak, a hatalomé pedig tesztelni, tesztelni, tesztelni, továbbá a kontakt-kutatás, a védekezési eszközök betárolása, a képzés, s a tömegrendezvények tiltása – mondja.

A járványügyi szakértő szerint, „hihetetlen felelőtlenséget tanúsít az állami egészségügy, amikor esetlegessé teszi, s a lakosságra hárítja a tesztelés terhét – például kórházi felvétel, illetve elbocsátás esetén” – hívta fel a figyelmet a korábbi országos tisztifőorvos.

A WHO közleménye szerint, vasárnap rekordméretűre nőtt az új koronavírusos esetek száma a világban (a részletes adatok itt találhatók), ez pedig arra sarkallta a világszervezetet, hogy figyelmeztetést adjon ki arról, hogy globálisan a járványhelyzet romlani látszik.

Nálunk ugyanakkor az operatív törzs tájékoztatóján Müller Cecília ugyancsak tegnap azt mondta, hogy „a járvány első hulláma Magyarországon lecsengőben van”.,

Mi következik mindebből számunkra? Mit kell tegyünk ebben a helyzetben? – kérdeztük a szakembert.

„A vírus velünk van és bármikor ismét berobbanhat”

– reagált Falus Ferenc.

Külön problémának nevezte, amit Merkelyi Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője mondott, miszerint a vírusfertőzöttek tíz százaléka szuperfertőző (megjegyzés: a többi között az MTI jelentésében is ez áll), azaz olyan fertőzött, aki saját maga ugyan nem betegszik meg, de – nem tudni, meddig – hordozza a vírust, és nagyon sok embert megfertőz. Falus nem tudja, milyen adatok alapján állapította ezt meg Merkely, de az tény, hogy a nemzetközi szakirodalomban sok ilyen esetet leírtak, s a közvélemény is többről értesülhetett. Ilyen volt például a dél-koreai, amikor bizonyítottan 1400 embert fertőzött meg egyetlen ember; vagy a tiroli kocsmai eset, illetve az egyik legfrissebb, ami egy német újranyitott étteremben történt a közelmúltban. A szuperfertőzés biztosan létezik, immunológiai háttere azonban nem egészen ismert, kutatások folynak róla. Mindenesetre, jó lenne tudni, hogy a tíz százalékos magyar adat honnan van – mondta Falus.

Mihez kell tartanunk magunkat ebben a furcsa helyzetben? Mit kell tennünk? – kérdeztük a volt országos tisztifőorvost. Ami a lakosságot illeti – kezdte a választ – fontos feladatunk, hogy ha bármilyen gyanús betegségünk van, lehetőleg érjük el, hogy leteszteljenek minket. Gyanakvónak kell lennünk, hiszen azt azért tudni kell, hogy rettentően széles skálán mozognak a tünetek. Közbevetettük: első kézből hallottunk olyan budapesti esetről, hogy a kórházi felvételnél, a műtétre bevonult betegnél nem végeztek koronavírus-tesztet, s nem tették ezt meg az elbocsátáskor sem. Sőt, nem is követelték meg a negatív tesztet a kórházba vonuláskor, ami az olvasatunkban annyit jelent, hogy nem sok előrelépés történt a márciusi állapotokhoz képest. „Az állami egészségügy hihetetlen felelőtlenséget tanúsít, hogy a tesztelés terhét a lakosságra hárítja, és esetlegessé teszi” – reagálta le a példát Falus. Hozzátette: jelenleg nincs egyértelmű szakmai protokoll arra, hogy kinél kell elvégezni a tesztet, kinél nem. De azt is több mint furcsállja, hogy karanténba tesznek embereket úgy, hogy nem tesztelik.

Falus szerint, minden gyanús esetet és annak környezetét nagyon alaposan tesztelni kellene. Emlékeztetett arra, hogy vasárnap ismét 400-ra esett le a 24 óra alatti tesztek száma,

„ami eléggé aggasztó”. Mint mondja, az államilag elvégzett tesztek száma napi 400 és 8000 között ingadozik, s nem tudni, mitől függ. „Miközben tudjuk, egyetemek, kórházak és magánlaborok ezen túl is rengeteg tesztet végeznek”.

Amit szerinte tenni kellene: tesztelni, kontaktuskutatást végezni, három havi védekezési eszközkészletet betárolni az egészségügyi intézményekben, a járványra való felkészítés jegyében folytatni a képzéseket, tiltani a tömegrendezvényeket, különösen a zárt térben (de szabadban sem lenne szabad engedélyezni, ahol egymás közvetlen közelébe kerülnek az emberek). Továbbra is kötelezővé kell tenni a maszk viselését a közösségi közlekedésben és az üzletekben.

Nekünk, lakosoknak pedig az elsődleges feladatunk a kézmosás, a maszk viselése, s a távolságtartás. És a fertőtlenítés? – vetettük fel. Falus szerint ez súlyos kérdés: egyre több adat igazolja ugyanis, hogy a fertőzés lényegi útja a cseppfertőzés, a vírus nem igazán fertőz tárgyakon keresztül, s még ha azokon ki is mutatható, arra nincs bizonyíték, hogy életképes és fertőző lenne.

Az is biztos, hogy a mennyisége is számít, az, hogy egyszerre mennyi kerül a szervezetbe – fejtegette, példaként említve, hogy ha szembeköhögnek minket, akkor majdnem biztos, hogy megfertőződünk, ha azonban megfogunk egy korábban fertőzött által érintett kilincset, de utána kezet mosunk, akkor kicsi a valószínűsége a fertőzésnek.

A figyelmeztetés itt olvasható el.