Fleck Zoltán Varga Judit javaslatáról: a bűnszervezet politikai okokból manipulálja az utolsó védőbástyáját

Varga Judit igazságügyi miniszter a kormány megbízásából új törvénytervezetet nyújtott be, mely szerint a legfőbb ügyész megválasztásához, illetve a leváltásához a jövőben – a jelenlegi feles többség helyett – az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata kellene. Bebetonoznák Polt Péter pozícióját?

Klubrádió Reggeli gyors című műsorának vendége Fleck Zoltán jogszociológus, az Eötvös Károly Intézet igazgatója volt.

 

Az ellenzéki jogászok azt mondják, hogy nehéz ugyan, de mégis át kellene alakítani a közjogi berendezkedést, tehát a kormány hozzányúl egy olyan elemhez, ami csak azt bizonyítja, hogy – Gulyás Gergely állításával szemben – nem a volt köztársaság magyarországi közjogi berendezkedésének pontosításáról van szó, hanem a kormány hatalmának bebiztosításáról, a választásoktól függetlenül – mondja Fleck Zoltán.

A szociológus szerint ennek a bebetonozásnak az az abszurd következménye, hogy még abban az esetben is, ha a legfőbb ügyész nem tudja ellátni a feladatát, akkor is csak kétharmaddal lehet lemondatni, tehát egy abszurd helyzet áll elő – nem lesz legfőbb ügyész.

Az erősen látszik ebből a salátatörvényből és a legfőbb ügyész pozíciójának újraszabályozásából, hogy nagyon is szükség van az átalakításra, mert politikai okokból manipulálja a bűnszervezet az utolsó védőbástyáját – véli a jogtudós. Szerinte ha most elmondanánk, hogy – kormányváltás esetén – milyen eszközökkel lehetne megtenni ezeket a közjogi kerülőutakat, akkor a Fidesz akár egy alkotmánymódosítással már holnap megszüntetné ezeket a kiskapukat is.

Olyan erős hatalma van a legfőbb ügyésznek, ami az egész büntetőgyakorlatot befolyásolja. Polt Péter tevékenységével éppen az a probléma, hogy a kormányhoz köthető korrupciós ügyek nagyon ritkán vagy egyáltalán nem kerülhetnek a bíróság látókörébe sem – állítja a Reggeli gyors vendége.

Az ellenzék politikai következtetése az, hogy a közjogi berendezkedést – beleértve az alaptörvény jelentős szakaszait – nem tekintheti legális kiindulópontnak, sem a körülmények, ahogy hozták, sem a tartalma nem felel meg annak – mondja Fleck Zoltán jogszociológus, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója.