Fóbia

Van egy íve az emberi szabadság evolúciójának az első demokráciáktól a felvilágosodáson és a polgári forradalmakon keresztül a 20. és a 21. század felszabadító mozgalmaiig. Sokágú, sokfelé kanyarodó folyamat, amely azonban a lényegét tekintve mégiscsak arrafelé halad, hogy minden ember szabadon megválaszthatja, megvallhatja, megélheti, és ha a belső késztetései úgy diktálják, meg is változtathatja a saját identitását. Azaz, hogy egy konkrét példával éljünk, valaki lehet istentagadó ateista szélsőliberális, utána neoprotestáns „újjászületett keresztény”, az állítólagos családi gyökerekhez visszatérő református, majd a Szent Jobb ereklye mögött áhítatos arccal menetelő katolikus – úgy, hogy a közösség mindezt elfogadja, tudomásul veszi, sőt az illetőt akár miniszterelnöknek is megválasztja egy átmeneti időre. Egy hasonló pályaívnek már az első állomása is kiátkozással, megégetéssel járt volna pár száz évvel ezelőtt. De most 2021 van, és mire idáig eljutottunk, generációk sokasága küzdött, szenvedett, áldozta az életét azért, hogy az identitásválasztás szabadsága alapvető emberi jog legyen, és hogy egyetlen politikus vagy párt se merje többé kétségbe vonni vagy korlátozni.

Miklós Hargitai