Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 százaléka fölé emelkednek, ami hosszú távon magas fenntarthatósági kockázatokat jelent – írja a Portfolio.
A dokumentumhoz csatolt melléklet szerint a reform célja a magyar nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának előmozdítása, a munkával töltött életszakasz meghosszabbításához való hozzájárulás, valamint az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségének erősítése. A reform a szükséges mértékben automatikus kiegyensúlyozó mechanizmusokat és egyéb parametrikus változásokat vezet be a nyugdíjrendszerbe.
A lap beszámolója szerint a Magyarország által benyújtott kilencpontos helyreállítási terv első pontja a demográfia, valamint köznevelés témája, amely
„magában foglalja a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának és megfelelőségének javítását célzó reformot is”.
A bizottsági értékelés szerint a nyugdíjreform négy elemből fog állni, amelyek a következők:
- Egy független nemzetközi szakértői csoport jelentést készít a magyar nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről és annak pénzügyi fenntarthatóságáról, valamint konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő, amelyek biztosítják a nyugdíjrendszer hosszú és középtávú fenntarthatóságát.
- Majd ezt követően a kormány kidolgoz egy, a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslatot, amit egyeztetniük kell szociális és gazdasági partnerekkel és más érdekelt felekkel, elő kell terjeszteni és meg kell vitatni a Gazdaságpolitikai Bizottság Öregedő Népesség Munkacsoportjában, valamint nyilvános konzultációra kell bocsátani.
- Ezt egy részletes hatásvizsgálat követi, ami bemutatja, hogy a jogalkotási javaslat hogyan biztosítja a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságát.
- A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépése a kormány jogalkotási javaslata alapján, melynek határideje 2025. március 31.
A mérföldköveket bemutató részletes táblázatból kiderült az is, hogy a jelentésnek konkrét szakpolitikai javaslatokat kell előterjesztenie, melyek többek között a munkával töltött életszakaszok meghosszabbítására összpontosítanak, illetve a törvényes nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz való kötésével és a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével a hosszabb munkával töltött életszakaszt ösztönzik.
Emellett szankcionálnák a korai nyugdíjba vonulást, miközben kiegyenlítenék a nyugdíjak közötti eltéréseket.