Furcsaság: (kb. 60-65%-os feldolgozottságig) Bíró László vezetett, nem is kevéssel

A vasárnapi időközi választás eredményeinek esti beérkezésekor sokan felfigyeltek arra a furcsaságra, hogy sokáig (kb. 60-65%-os feldolgozottságig) Bíró László vezetett, nem is kevéssel, majd ez megfordult, hogy aztán Koncz Zsófia magabiztos győzelmével záruljon a választás. Mint kiderült, először a tiszaújvárosi szavazókörökből érkeztek be az eredmények, ahol Bíró 65-70%-okat is szerzett, és pont a végére maradtak azok a kistelepülések, ahol viszont Koncz aratott.

Nem ritka, hogy egy politikai erő gyengébben teljesít a városokban, erősebben a kisebb településeken, vagy fordítva. Ahhoz mégsem vagyunk hozzászokva, hogy ekkorát forduljon egy választókerület eredménye a feldolgozottság előrehaladtával.

Ez ismét rámutat egy rég elfeledett, a választójogi törvényben rögzített aknára: a manipulált választókerületi térképre. Jól látható, hogy Tiszaújváros meglehetősen kiesik Szerencs vonzáskörzetéből, még egy tisztességes út sem köti össze a két várost. Az előbbi közvetlen környezetéhez tartozó kistelepülések egy része viszont a mezőkövesdi, utóbbihoz tartozók pedig a sátoraljaújhelyi választókerülethez kerültek.

Egy viszonylag nagy megyében persze bajosan lehet úgy kialakítani hét körzetet, hogy a lélekszámok eltérése ne legyen kiugró, egyidejűleg a földrajzi, társadalmi, gazdasági értelemben összetartozó térségeket se metssze sehol keresztbe. A Borsod 6-os esete azonban a gerrymanderingnek nevezett jelenség iskolapéldája. A ránézésre is szedett-vedett kerületbe nem kevesebb, mint öt korábbi választókerületből gereblyézték össze a településeket, a friss választási eredmény pedig az indítékot is világossá teszi: hiába erős az ellenzék Tiszaújvárosban, jó eséllyel meg lehet akadályozni hogy ebből egyéni mandátum szülessen, ha egy erősen a Fidesz felé húzó kerületben olvasztják fel ezeket a szavazatokat.

Igaz, nem kockázatmentes a Fidesz vállalkozása, hiszen Szerencs és környéke önmagában bevehetetlen lenne az ellenzék számára, Tiszaújvárossal együtt viszont nem esélytelen, hogy valamikor meghódítják.

A gerrymandering jelentősége elsősorban nem az időközi, hanem az általános választásokon mutatkozik meg, amikor minden kerületben egyszerre tartanak választást, és lehetőség nyílik annak modellezésére, hogy hány egyéni mandátum sorsa alakult volna másképp, ha máshol húzódnak a kerülethatárok. 2014-ben és 2018-ban nem sok jelentősége volt a kerülettérképnek, két okból: a Fidesz fölényesen nyert, illetve az ellenzék megosztott volt. Együttműködő ellenzék és szorosabb erőviszonyok mellett viszont döntő lehet a hatása. Éppen ezért a Fidesz minden bizonnyal be fogja még építeni az elmúlt – általános és időközi – választások tapasztalatát a 2011 során egyoldalúan megalkotott választókerületi térképébe. Mindehhez kiváló hivatkozási alapot szolgáltat a tény, hogy néhány Pest megyei kerülethez ténylegesen hozzá kell nyúlni, mivel a lélekszámuk már több mint 20%-kal meghaladja az átlagot – viszont aligha csak ezeket a körzeteket fogja érinteni a módosítás.
Political Capital