Gulyás Gergely szerint az új német kormány ostoba

Az új német politikai irányvonal szemben áll nemcsak a magyar kormány politikájával, hanem a közép-európai társadalmak meggyőződésével, mindazzal, amit értékről, családról, integrációról és migrációról gondolnak – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Polgári Magyarországért Alapítvány Németország választott címmel megrendezett konferenciáján.

Az új német kormányprogram nem európai, hanem kifejezetten nyugat-európai program, és rendkívül távol áll attól, amit Európa középső felén a világról és a társadalmakról gondolunk

– emelte ki. Hozzátette, hogy szerinte az új német kormány egyértelműen Európai Egyesült Államokat akar, igaz, legalább nyíltan teszi ezt, és „nem lopakodó hatáskörbővítéssel” képzeli el az európai intézmények hatalmának kiterjesztését és a tagállami hatáskörök gyengítését.

Gulyás Gergely szerint Németország olyan változtatásokat szorgalmaz, amelyeket csak és kizárólag az európai uniós tagállami szerződések módosításával lehet elérni, és nem Magyarország az egyetlen ország, amely egy ilyen szerződésmódosításhoz biztosan nem járul hozzá.

Gulyás Gergely kiemelte: a migráció kérdéskörében is „egy világ választ el bennünket”. Az illegális migrációt nem támogatják az új koalíció pártjai, a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok sem, ugyanakkor a legális migráció támogatását és a tengeri mentés gyakorlatát is meg kívánják erősíteni.

A német kormányprogram családpolitikai fejezetéről szólva Gulyás Gergely azt mondta:

annak alapján gyakorlatilag bármilyen közösséget családnak lehet nevezni. Az egyetlen pozitívum, hogy egyelőre nyíltan nem mondják ki, hogy az is család, amit nem vagy csak részben alkotnak emberek. Ezenkívül azonban minden elképzelhető lehetőség megfelel az új német kormánykoalíciót alkotó pártok szerinti családfogalomnak.

A program megkönnyíti az abortuszt, és semmilyen nemi identitásbeli vagy családi státuszbeli feltételt nem szab a mesterséges megtermékenyítéshez – tette hozzá. Gulyás Gergely elmondta, hogy Németországban az új kormánykoalíció szándéka szerint a különböző LMBTQ-szervezeteknek már az óvodától joguk lesz ahhoz, hogy szerepet játszhassanak a nevelésben.

Ezen a ponton ráadásul a program extraterritoriálissá válik, vagyis nem marad meg Németország határain belül, hiszen egyértelművé teszik azt is, hogy minden európai uniós tagállamban el kell ismerni a különböző alternatív családmodelleket

– mondta Gulyás Gergely, aki szerint a német kormányprogram ezzel megsérti az uniós jogot, hiszen „Németországnak ugyanúgy nincs semmi köze a magyar családpolitikához, ahogy nekünk is legfeljebb véleményünk lehet a németről”.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyartól alapvetően különböző kül- és biztonságpolitikai elképzelésekben van azért egy-két közös pont. Ilyen az az elgondolás, hogy ha az Európai Unió politikai erőt akar magának a nemzetközi konfliktusokban, akkor szüksége van valamilyen közös haderőre, ahogy ezt a magyar miniszterelnök már korábban megfogalmazta.

Gulyás Gergely összegzése szerint nem feltétlenül baj, hogy az új német politikai irányvonal élesen szemben áll a magyar, illetve visegrádi országok világlátásával.

Mi soha nem vitattuk el más tagállamoktól azt a jogot, hogy a miénktől eltérő szabályozást alkossanak nemzeti hatáskörbe tartozó területeken

– tette hozzá a miniszter, aki szerint az Európai Unió jövője vagy az „egyetértés az egyet nem értésben”, vagy az „éles politikai viták időszaka” lesz.

Mint arról beszámoltunk, szerdán felállt a német kormánykoalíció. Németországban nyolc hete voltak a választások, a koalíciós tárgyalások pedig október 21. óta tartottak. Szerdán délelőtt tartotta meg utolsó ülését az ügyvezető német kormány, ahol Angela Merkel kancellár elköszönt minisztereitől.

A szeptemberi választásokon Németországban az SPD győzött 26 százalékkal, és úgy döntött, hogy 16 évnyi koalíciós kormányzás után nem akar újra összeállni a kereszténydemokratákkal (CDU), inkább keres két másik lehetséges partnert. Így esett a választás a remekül szereplő zöldekre, akik a korábbi hat helyett most tizenöt százaléknyi voksot gyűjtöttek be, és a hagyományosan királycsinálóként nyilvántartott szabaddemokratákra (FDP), akik a negyedik helyre jöttek fel 11,5 százalékukkal.