„Gyógyszerkísérletben nem veszek részt”

Egy háziorvos nem hajlandó olyan vakcinával oltani, amit az EU nem engedélyezett!

Dr. Kiss Csaba nemet mondott arra, hogy részt vegyen a lakosság beoltásában, mert a rendelőjében nincsenek meg azok a feltételek, amik által biztonságosan el tudná látni ezt a feladatot. Azt sem vállalja, hogy olyan vakcinákkal oltja be a lakosokat, amiknek nincs EU-s engedélye. A háziorvost még nem oltották be, és úgy értesült, hogy az egészségügyi dolgozók oltása le is van állítva.
Dr. Kiss Csaba 24 éve tevékenykedik az alapellátásban, és 2015 óta a Pest megyei Erdőkertesen dolgozik háziorvosként. Február elején a háziorvosok kilencven százaléka jelzett vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) megkeresésére. 75-80 százalékuk nyilatkozta, hogy élni szeretne a rendelői oltás lehetőségével, 20-25 százalékuk viszont valamilyen okból kifolyólag nem vesz részt az oltásban.
„A NEAK engem meg sem kérdezett, hogy szeretnék-e élni a rendelői oltás lehetőségével, helyettem a helyettes járási tisztiorvos döntött úgy, hogy igen, minden konzultáció nélkül”
– mondja Dr. Kiss Csaba.
A lakossági oltások helyszíne lehet háziorvosi rendelő, kórházi oltópont vagy az idős ember otthona is. Február első hetében a legidősebbeket kezdték el oltani, és a hónap második hetében, az AstraZeneca vakcinával megkezdődött a regisztrált 60 év alatti krónikus betegek oltása is. Dr. Kiss Csaba kaotikusnak írja le az oltási rendszert, szerinte „az egész egy nagy improvizáció”. Több okból kifolyólag nem kíván részt venni az oltási folyamatban háziorvosként.
Nem tudná elkülöníteni a betegeket az oltásra várakozóktól
A háziorvosi praxisa nem felel meg az oltóponti kritériumoknak, ugyanis nem tudja biztosítani, hogy az oltásra érkezők, és a rendelésre érkező betegek ne találkozzanak. „Olyan is volt, hogy az elmúlt évben valaki besétált hozzám, hogy megmutassa, pozitív lett a koronavírus tesztje.”
Továbbá a rendelőben nincs megfelelő fektetőhelyiség, ahol el tudnának látni valakit, ha rosszul lesz az oltás után.
„A nagy számok törvénye miatt, ez minden bizonnyal elő fog fordulni. Az összes vakcina előiratába bele van írva, hogy csak olyan helyen lehet beadni, ahol a ritkán kialakuló anaphylaxiás reakció ellátásának feltételei megvannak.”
A betegek oltása az eleve leterhelt háziorvosra újabb adminisztrációs terheket róna. Jelenleg a háziorvosok értesítik a praxisukhoz tartozó oltandókat, hogy ki és mikor számíthat az oltásra. A háziorvosok a heti feladataikat és az eloltható vakcinák számáról, fajtájáról szóló tudnivalókat a NEAK-tól és a megyei oltási bizottságoktól kapják meg. Az oltást pedig az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben kell rögzíteni. Ha egy idős embert a saját lakásában kell beoltani, az oltást követően fél óráig meg kell figyelni, hogy esetleg fellép-e nála oltási reakció.
„Az adminisztrációs terhek e nélkül is fokozatosan nőnek. Először az internetes tesztrendelést vezették be. A betegeket ki- és bejelenteni kell az OSZIR rendszerbe. Februártól egyik napról a másikra kötelezővé tették a halottvizsgálati bizonyítványok és jogosítványok elektronikus rögzítését is a papíralapú mellett.”
„Az állam ingyen várja el tőlünk, hogy túlórázzunk, az oltások nem férnek bele a munkaidőbe.” A nagymértékű leterheltség mellett, heti egyszer el kellene mennie Gödöllőre az ampullákért, ez fél óra út oda, és megint fél óra vissza. Az állam által januárban beígért fizetésemelés az orvos számára 25 év praxizálás után bruttó 200 ezer forintot jelent.
Az orvos nem vállalja, hogy olyan vakcinákkal olt, aminek nincs európai uniós engedélye.
„Gyógyszerkísérletben nem veszek részt” – jelentette ki az orvos. Jelenleg 5 fajta vakcinával olthatnak Magyarországon. A Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Szputnyik mellett megkezdődött az oltás a kínai Sinopharm-vakcinával is. Viszont sem az orosz Szputnyik, sem a Sinopharm nem rendelkezik az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével, de ennek ellenére Magyarország engedélyezte őket. (Mint ismert, a kormány rendeletben mondta ki, hogy minden olyan vakcina vizsgálat nélkül engedélyezhető Magyarországon, amelyet legalább három államban alkalmaznak már, ha ebből a háromból legalább az egyik európai uniós tagállam vagy tagjelölt; illetve az adott oltást már legalább egymillió ember megkapta.)
Külső nyomást próbáltak gyakorolni az orvosra
„Május óta semmiféle védőfelszerelést nem kaptam az államtól, addig is csak sebészi maszkot. Bár január elején regisztráltam a NEAK kiküldött kérdőívére, még én sem kaptam oltást, sőt tájékoztatást sem arról, hogy egyáltalán hova fordulhatnék, és most az egészségügyi dolgozók oltása felsőbb utasításra le is van állítva.”
Az interneten nem találtunk arról szóló információkat, hogy az egészségügyi dolgozók oltása szünetelne, ezért megkérdeztük a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) sajtóosztályát, hogy meg tudják-e erősíteni az értesülésünket. Az NNK a cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Erdőkertesen egy másik háziorvos vállalta a lakosok beoltását. Hasonló problémákra egy enyingi háziorvos panaszkodott, akinek minden perce foglalt: ő azt nyilatkozta, hogy eddig senkit sem oltott be, és ezután sem tud.
Az erdőkertesi orvos nehezményezte, hogy „külső nyomással” próbálták rávenni arra, hogy álljon be a sorba, miközben azt sulykolták, hogy nem mondhat nemet arra, hogy akar-e oltani. Dr. Kiss Csaba azonban kiállt amellett, hogy nem vesz részt az oltási folyamatban, és hogy ez a döntése nem vonhat szankciókat maga után.
„Kényszerhelyzetbe vagyok szorítva, de én nem szoktam a kényszernek engedni. Azt gondolom, hogy az állam feladata az, hogy járási szinteken olyan oltópontokat hozzon létre, ahol megfelelő körülmények mellett vehetik fel az oltásokat az emberek. A jelenlegi helyzetben, ahol tömegek állnak sorban az oltásért (látva a szombathelyi, és a kistarcsai oltópontokról, illetve a Honvédkórházról megjelent tudósításokat) ez inkább a vírus terjedését segíti, nem a védekezést.”