Ha megélné az Orbán-rendszer…Még nagyobb inflációt és gazdasági visszaesést jósol 2023-ra a GKI

Borús jövőt helyezett kilátásba a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése: az infláció is nőni fog, a fogyasztás viszont csökkeni, aminek köszönhetően visszaesik majd a gazdasági növekedés is 2023-ban.

A GKI 3,7 százalékról 4,5 százalékra emelte 2022. évi növekedési előrejelzését, de 2023-ra már nem 2,7 százalékos növekedést, hanem 3,5 százalék körüli visszaesést prognosztizál, és a recesszió 2023 közepéig jellemző lehet a mostani stagnálás után.

A nagy változást az év közbeni törés indokolja, benne a látványosan romló költségvetési egyensúllyal, az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzettel és a fogyasztást nagyban befolyásoló, nyáron bejelentett megszorításokkal. A GKI ugyanakkor az EU-pénzekhez való „lassú, de legalább részleges hozzáférést” feltételezte prognózisa kialakításakor. Brüsszel november 19-ig adott határidőt a magyar kormánynak, hogy megússza az EU-s pénzek harmadának befagyasztását.

A fogyasztás is nagy mértékben visszaesik majd. Míg a választások előtt 7,5 százalékkal növekvő fogyasztást mértek, addig jövőre 3,5-4 százalékos visszaesésre számítanak. A beruházások az idei stagnálás után 12 százalékkal csökkenhetnek, a munkanélküliség pedig az idei 3,5 százalékos szint után jövőre a 2021. évinél is valamivel magasabb, 4,3 százalék körüli lehet.

Az élelmiszerkereskedelem forgalma júniusban és júliusban már csökkent, az utóbbi hónapban több mint 3 százalékkal. A lakosság hitelfelvétele az első félévben még 10 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakáénál, júliusban viszont már 25 százalékkal kisebb. Az építőipari termelés ugyan két hónap visszaesés után újra növekedni tudott júliusban, a szerződésállomány csökkenése visszaesést vetít előre. A munkanélküliség alacsony, de júliusban és augusztusban kissé emelkedett (3,3-ról 3,5-re, majd 3,6 százalékra).

Az infláció sem áll meg. A gazdaságkutató jelentősen, 14,5 százalékra emelte idei inflációs előrejelzését, jövőre azonban már 16 százalékos drágulást vetít előre, a forint esetében pedig az idén átlagosan 385 forintos eurójegyzés után jövőre már átlagosan 410 forintos árfolyammal számolnak.

A GKI az államháztartási hiányt is magasra mérte, 6,5 százalékos deficitet jósolt, míg Varga Mihály pénzügyminiszter ennél kevésbé volt borúlátó, szerint csak 6,1 százalékos lesz a hiány.

GDP-növekedés üteme az előző negyedévhez viszonyítva lassul, a harmadik negyedévben stagnálás, a negyediktől 2023 közepéig recesszió várható.A fizetésünk sem fog már annyit érni, mint eddig. Miközben az első negyedévben a nettó keresetek az egyszeri kifizetések révén 21 százalékkal, az infláció 8,5 százalékkal, ezek eredőjeként a reálkeresetek közel 12 százalékkal emelkedtek, a negyedik negyedévben a 20 százalék körüli infláció következtében 3,5 százalékos lehetett a reálbércsökkenés. (via hvg.hu)