„Hálásak vagyunk. Portyázzon tovább.” Fizetjük!

Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon. A korábban Pekingben tanult ifjabbik Kovácsics Iván előmenetele nehezen függetleníthető apja karriertörténetétől, ő az Innovációs és Technológiai Minisztériumban kezeli a kínai portfóliót.

Idősebb Kovácsics Iván, a NAV korábbi elnökhelyettese az egyik leghíresebb volt adóellenőr Magyarországon. 2014-ben az Átlátszón írtam le róla, hogy egy, közeli családtagjai tulajdonában álló cégnek közös biznisze volt a China Mart tulajdonosával — a budapesti kínai plázához akkoriban egy feketekereskedelmi ügy miatt a NAV, Kovácsics korabeli munkaadója is kiszállt az egyik üzlethelyiséget bezáratni.

Idén a Direkt36 anyaga emlegette fel, hogy Kovácsics éppen ahhoz a kínai tulajdonban álló CECZ Közép-európai Kft. nevű céghez igazolt stratégiai vezérigazgató-helyettesnek, amely az elmúlt hónapokban több versenyeztetés nélküli koronavírusos közbeszerzést is elnyert.

Mit vettünk a kínaiaktól?

A CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárdos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban. Ezzel ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon. A céggel az alábbi termékek beszerzésére szerződtek összesen:

  • 7 millió háromrétegű (3PLY) sebészi maszk
  • 3 millió 114 ezer nem steril kesztyű
  • 687 ezer FFP2 maszk
  • 300 ezer izolációs ruha
  • 200 ezer egészségügyi védőruha (overál)
  • 120 ezer COVID-teszt (ebből legalább 20 ezer antitest-alapú)
  • 100 ezer arcpajzs
  • 100 ezer orvosi szemüveg
  • 100 ezer sapka
  • 100 ezer pár lábzsák
  • 10 ezer VTM (viral transport medium)
  • 2 ezer érintésmentes, digitális hőmérő
  • 56 db NIV és 140 db IV lélegeztetőgép

Van-e korrupció? Mindegyik pályázatot a Semmelweis Egyetem bonyolította az Innovációs és Technológiai Minisztérium  megbízásából, a veszélyhelyzetre való tekintettel hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás formában, azaz nyílt verseny nélkül. Hogy pontosan milyen termékek leszállítására került sor, az nem hozták nyilvánosságra. Világszerte számos esetben megkérdőjeleződött egyes leszállított kínai termékek minősége. Újságírói kérdésre Müller Cecília annyit mondott, hogy bevizsgálják a Magyarországra érkezett teszteket, védőfelszereléseket, de az eredmények egyelőre nem nyilvánosak. A nyílt verseny hiánya és a konkrétumok szőnyeg alá söprése sem biztató körülmény. További érdekesség, hogy az egyik nagyobb, másfélmilliárdos közbeszerzést az egészségügyben is aktív holdudvari kiskedvenc, Tiborcz István köreivel is kapcsolatba hozott WIT Zrt. (korábbi nevén: Ész-Ker Zrt.) bonyolította le.

Családi biznisz, korrupciógyanú: foglalta össze a sztorit egy online hírszájt. Kovácsics és a Kína-ügyben aktív társutasok életútját megkapargatva azonban az Átlátszó arra jutott, hogy az ex-adóellenőrt alkalmazó CECZ előhúzásának hátterében nem hétköznapi nepotizmus áll. A valós magyarázatot inkább a félállami homályban az elmúlt évtizedek során, kvázi privát szereplők környékén, politikai érdekből kiépített, keleti kapcsolati hálókban érdemes keresgélni.

A maszkokért, tesztekért, védőruhákért, lélegeztetőgépekért a koronavírus-járvány nemzetközi elszabadulásakor dúló nemzetközi versenyben minden ország elővette a nehézfegyverzetet. Izrael állam például a Moszadot is bevetette a beszerzésben. Az eszközökért zajló küzdelmet jól jellemzi, hogy az izraeli titkosszolgálat technikai vezetője szerint ez volt karrierje legkomplexebb akciója; utólag pedig az is kiderült, hogy még őket is átrázták: százezer használhatatlan tesztet sikerült vásárolniuk.

Portyázók és fürkészek

A magyar kormány sem fogta vissza magát a felszerelésekért folyó harcban. A hazai vezetés nem töri magát azért, hogy minél több részletet osszon meg az egyes árubeszerzésekről, de annyit lehet tudni, hogy néhol egészen érdekes kapcsolati hálókat mozgósítottak.

A Chaozhou városából, a Hybribio Biotech nevű ottani cégtől beszerzett harmincezer COVID-19-teszt útnak indítását helyben például egy harmincéves, semmi ismert honi kormánykötődésű háttérsztorival nem rendelkező, Kínában dolgozó magyar férfi felügyelte. Kovács Dávid amúgy földrajzi szempontból távol, egy chengdui helyi önkormányzati cégnél dolgozik; a két város között repülővel is három órába kerül az út, amit ezért megtett.

Kínai források úgy tartják, még ennél is többet mozgott hasonló ügyekben Wang Deqing harcművész. Az egykori shaolini kung-fus Deqing emigrálása után Magyarországon rakott össze új életet: a civil harcművészeti oktatás mellett 2003-tól kezdve a magyar rendőrség speciális egységeinek önvédelmi és mentális felkészítésében kapott szerepet.

Úgy tudni, Deqing egyszemélyes információs klíringházként számos magyar és kínai szervezet között csatornázta a tudnivalókat a magyar koronavírusos beszerzési igények vonatkozásában.

Röviden: a koronás vásárlások megvalósításához az Orbán-kormány mindenhova nyúlkált, ahol különleges kínai nexusok léteztek. A CECZ-nél pedig nincsen nagyobb nexus. A vállalatcsoport tulajdonosa közvetve a shandongi East Highway and Bridge Construction Corporation — ez a cég a saját jogán is országnyi kínai régiós önkormányzat kiskirályságának irányítása alatt áll.

A CECZ egy prezentációja világosan jelzi, hogy a cégcsoport ügyeit magyar és kínai kormányzati jóindulat támogatja, a főtulajdonost pedig röviden csak úgy jelölik meg: Kína.

A speciális kapcsolat oka, hogy a vállalatcsoport berkein belül épül a magyar Kína-stratégia másfél évtizedes álmának, a Középső Birodalom hozzánk vonzott európai áruelosztó-központjának céges-kereskedelmi lába. Ide tartozik a China Mart épületében működő árubemutató-komplexum, némi csepeli és brémai logisztikai infrastruktúra, továbbá a szállítmányozást intéző Ghibli-cégcsoport is.

A projektben a kínai fél is érdekelt: a CECZ-projektet a maga nemében elsőként ismerte el a kínai kormányzat úgynevezett különleges gazdasági övezetként.

A CECZ-beszerzésben, Ghibli-szállítással az “új Selyemút” csapásvonalán Magyarországra érkező koronavírus-védelmi áruk így nemcsak a vírus szülőországa helyett jóságos maszkhatalomként feltűnni igyekvő Kína járványpíárját, hanem az elmúlt években kiépült kereskedelmi infrastruktúra hatékonyságát is reklámozzák. A shandongiaknak ez bőven elég indok lehetett arra, hogy összerakjanak egy-két szállítmányt a magyaroknak.

A Kovácsics családot a járványhelyzet éppen a legfontosabb kínai kapcsolat útvonala mentén találta: ez a magyar kormánynak, illetve a CECZ-nek is nyújthatott némi információs előnyt, és egészen biztosan nem a véletlen műve. A most 64 éves, idősebbik Kovácsics kínai kontaktjai ugyanis a magyar állam tevékeny asszisztálása mellett épülgettek az elmúlt két évtizedben.

Az olajügyektől a magyar-kínai tagozatig

Idősebb Kovácsics Iván állami, méghozzá rendvédelmi emberként töltötte karrierje első bő két évtizedét. Fináncként, az azóta a NAV-ba olvadt egykori Vám- és Pénzügyőrség állományában, a nyolcvanas évek óta lépegetett előre a ranglétrán. 2003-ban vezérőrnagyként, a bevételi főigazgatói posztról nyugdíjazták. Ezt követően rövidesen ügyvezetőként munkálkodni kezdett a fia és exrendőr vámszakértő felesége, Kovácsics Éva tulajdonában álló, vámtanácsokat adó Eurobusiness Tanácsadó Kft.-ben.

Az anno a pénzügyőrség bevételi főigazgatójaként a csempészet vámolható irányba tereléséért is felelős férfinek a magyar-kínai viszonyok alapkövének számító árukereskedelemben illetékes hivatalosságokkal bőségesen voltak közös ügyei. A kínai eredetű csempészet tudnillik éppen id. Kovácsics regnálása alatt szaladt meg, így csak 1998 és 2000 között 15 millió forintról 800 millió forintra emelkedett a magyar vámőrség által lefoglalt, Kínából érkező csempészáru értéke.

Formálisan ‘95 óta létezett valamiféle információmegosztási együttműködés a két ország vámhatóságai között, ami az 1996-tal kezdve bevételi vezetői pozícióban szolgáló id. Kovácsics ideje alatt egyre és egyre szorosabbra fűződött. 2001-ben például az akkori főigazgató mérföldkőnek számító szakmai látogatáson fogadta Zhen Pu kínai vámigazgató-helyettest.

Akkora volt a bilaterális fináncrománc, hogy még közös magyar-kínai vámkommandó felállítása is felmerült.

A magánszektorra váltó id. Kovácsics tehát magyar és kínai vámfőnököket listázó telefonkönyvvel a zsebében tűnt fel az árukereskedelem-központú sino-hungár bizniszvilágban, ahol az elejétől fogva bírta az üzleti és állami játékosok támogatását is. Az sem elképzelhetetlen, hogy eleve úgy küldték. A végül a CECZ berkeiben megvalósulni látszó, kínai árubázist Budapestre vonzó mesterterv zászlaját például azóta lobogtatja Kovácsics, hogy 2005-ben az elnökletével és vagy száz céges taggal megalakult a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) magyar-kínai tagozata.

Érdemes felidézni, hogy Gyurcsány Ferenc idejében még úgy szólt ez a terv, hogy a Strabag-érdekeltségű Asiacenter berkein belül, China Brand Trade Center néven fog megvalósulni. Az osztrák és a kínai érdekek között pedig mindenképpen érdemes valakinek a magyar szereplők szempontjaira is figyelnie.

Forrás és bővebben:https://atlatszo.hu/2020/06/16/portyazok-es-furkeszek-tobb-evtizedes-felallami-nyomulas-agyazott-meg-a-kinai-beszerzeseknek/