Lassan népies színművet lehet írni a mi új Háry Jánosunk világra szóló történeteiből. Hogyan győzte le Orbán Viktor egy kezével a brüsszeli óriásokat, állított magyarokat tisztelő bizottsági elnököt, és szájának egyetlen leheletével megfutamította a Soros-bérenceket. A felcsúti népmesei hős úgy mesél a Brüsszelben történtekről, mintha még soha senki nem járt volna arra rajta kívül, és senki nem olvasna igazi híreket, csak magyar kormányzati propagandát. Orbán Viktor megígérte, és Orbán Viktor megcsinálta. Elintéztük, a vállalásainkat teljesítettük, eldöntöttük, megakadályoztuk.
Mióta Orbán Viktor meséivel etetik a magyar népet, nem lehet előadni a Háry Jánost, mert Háry János hőstettei sehol sincsenek ezekhez képest. Háry János nem nagyotmondó, hanem egy szürke unalmas realista Orbánhoz képest. Háry János szeretett lódítani, de annak voltak határai. Burkusországban sem lehetne olyan halandzsát előadni, hogy “fontos tartalmi kérdésekben foglaltunk állást a személyi döntésekkel kapcsolatban. Tudtuk tartani, amit vállaltunk, olyan személyek kerülnek az unió élére, akik jó eséllyel jó politikát folytatnak majd”. Orbánnak köze nem volt ezekhez, ő is a hírekből tudja.
A magyar ember ül a televíziókészüléke előtt, és ezt hallja. Elképzeli, ahogy Orbán Viktor szembeszáll Európa hatalmasságaival, egy kezével tolja befelé az ajtót, a másikkal szórja le a jelölteket a pódiumról, akik nem tisztelik a magyarokat. “Volt két olyan jelölt, amelyek Magyarország számára egyértelműen több mint rosszak lettek volna, akik korábban már bizonyították, hogy nem tisztelik a magyarokat. Ezt sikerült megakadályoznunk.” Felsóhajt a magyar ember, a Viktor győzött. Átszól a szomszédnak, hogy nem is egy, hanem két jelöltet is megakadályozott az Orbán Viktor, akik nem tiszteltek bennünket.
A magyar ember semmit nem tud arról, hogy a kettő közül az egyiket, Manfred Webert, Orbán az embereivel még legutóbb is megszavazta, de ha nem szavazza meg, Weber tőle még nyugodtan lehetett volna bizottsági elnök. Weber elnökségét Macron, a liberális francia elnök akadályozta meg, aki Orbán egyik legnagyobb ellenfele Brüsszelben, mégpedig azért, mert Weber megakadályozta, hogy Orbánt kirúgja a Néppárt. A másik jelölthöz Orbánnak annyi köze sem volt, mint az Epsom Derby befutójához. Akik pedig megfúrták Timmermans jelölését, azok a demokratikus utat a színfalak mögötti alkukra cserélték.
A cikk folytatása az Amerikai Népszavában. ITT:https://nepszava.us/bartus-laszlo-a-mi-hary-janosunk-az-unioban/