Háziorvosok: Óriási gondok vannak a járványkezeléssel, kezd katasztrófához vezetni

2021. február 26-án tartotta soron következő ülését a hazai ellenzéki pártok által felállított vizsgálóbizottság. A testület azon dolgozik, hogy az elhibázott járványkezelésről és a leginkább hiányzó kormányzati intézkedésekről tisztább képet kapjon az ország közvéleménye. Ezúttal három háziorvos mondta el, hogy melyek azok a legégetőbb nehézségek, amelyekkel napi munkájuk során kénytelenek szembenézni.

 

Az ülésen a főváros, a budapesti agglomeráció és egy vidéki kistelepülés háziorvosa igyekezett érzékeltetni az egészségügyi alapellátásban tapasztalható viszonyokat.

Dr. Hámori Katalin, budapesti háziorvos elsősorban a hihetetlen mértékben megnövekedett adminisztratív terheket emelte ki. A szervezési nehézségek nem csupán a betegek telefonos értesítésében merül ki, mert az oltásokhoz olyan dokumentációs feladatok társulnak, amikre egyszerűen nincs már kapacitásuk.

Folyamatosan jelentkeznek a fertőzésgyanús betegek, ami az oltásokhoz kapcsolódó adminisztrációs feladatokon túl, további kötelezettségeket jelent. Az új betegek és a meggyógyultak számának jelentése szintén az adminisztrációs kötelezettséget növeli, de a koronavírus tesztek megrendelése is több oldalnyi nyomtatvány kitöltését jelenti. Ráadásul az oltást igénylőkről megkapott lista gyakran teljesen átláthatatlan, azzal megy el az idő, hogy válogatják a betegek a névsorában, hogy kit rendeljenek be. Elmondása szerint asszisztense már informatikai tanfolyam elvégzésén gondolkodik, pedig végzett szakápolóként nem része a munkájának, hogy ezekben a kérdésekben is járatos legyen.

A megoldást az oltóközpontok bővítése jelenthetne, ahol ezeket a dokumentációs tevékenységeket szakképzett adminisztrátorok látják el és az orvosok, egészségügyi dolgozók valóban az egészségügyi teendőkre koncentrálhatnak.

Dr. Kerekes László, egy Hajdú-Bihar megyei kistelepülésről érkezett és megerősítette az elhangzottakat. Szerinte sem számít megszokott dolognak a háziorvosi rendelők logisztikai centrumként történő működése. Ráadásul meglátása szerint egészen biztosan romlott a háziorvosok kapuőr szerepe is, mivel nem tudnak annyit találkozni a betegekkel, amennyi egyébként indokolt lenne.

Ezen túlmenően, egy érdekes ellenmondásra is felhívta a figyelmet. Külön kérdést jelentett számára ugyanis, hogy háziorvosi praxisa mellett az idősotthon orvosi feladatait is ellátja. Háziorvosként ugyanis nem mehet koronavírusos beteg közelébe, az intézmény orvosaként viszont ez egyenesen kötelessége.

Dr. Lantos István a fővárosi agglomerációhoz tartozó Göd háziorvosa az oltási terv nyilvánosságra hozatalát hiányolta. Kiemelte továbbá, hogy az oltási szervezés megfeledkezett az egyházi szeretetkórházakban fekvő betegekről. Mivel ezek egészségügyi intézmények és nem szociális otthonok, ezért az itt fekvők hiába tartoznak a leginkább veszélyeztetettek közé, mégis kimaradtak az oltásból, amikor az idősotthonokban élők vakcinához jutottak.

Részletesen számolt be a háziorvosi rendelők járványkezeléshez kapcsolódó kiadásairól, amelyekről talán a legkevesebb információval rendelkeznek a médiából tájékozódók. A háziorvosi praxisok számára az elmúlt bő egy év ugyanis rendkívül komoly anyagi veszteséget jelentett. Dologi költségeikre forrást nem kaptak, így számos védőfelszerelésről és fertőtlenítő beszerzéséről kellett gondoskodniuk. Ezzel párhuzamosan meg kellett növelni az asszisztensei és takarítónője munkaidejét és ezzel természetesen a fizetését is. Ugyanakkor bevételkiesést szenvedett el, mivel a jogosítvány hosszabbítási moratóriuma miatt csökkent a jogosítványt hosszabbítók száma, elmaradtak az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, az üzemorvosi szolgáltatás körébe tartozó háziorvosi ellátások. Mivel a járványügyből kifolyólag nyitott ajtó és ablak mellett rendelt, fűtésszámlája a duplájára nőt, a napi 100 körüli hívással pedig megháromszorozódott a telefonköltsége.

A kialakult helyzet kompenzálására javasolta már február 6-án tartott sajtótájékoztatóján Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője, hogy a háziorvosi praxisok részesüljenek 5000 forintos összegben minden beadott oltás után. A jelek szerint az ötlet teljesen indokoltnak tűnik a háziorvosok megnövekedett kiadásai miatt.