Hiller István: “amikor Gyöngyöspatáról beszélünk, Magyarország egészéről beszélünk!”

0

Amikor Gyöngyöspatáról beszélünk, akkor Magyarország egészéről beszélünk, a vitának pedig nem pénzről vagy jogértelmezésről, hanem a gyerekekről kell szólnia – mondta Hiller István MSZP-s képviselő az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden.

„Ez az egész történet (…) nem pénzről és nem hitéletről kell hogy szóljon alapvetően, hanem gyerekekről. A mi gyermekeinkről. Hogy éppenséggel cigány vagy nem cigány, teljesen mindegy”

– mondta a volt oktatási és kulturális miniszter.

A szegregáció pedig, főleg ha sokan esnek áldozatául és sokáig tart,

„a társadalmi békétlenség egyik legalapvetőbb forrása”

– emelte ki.

„Ezért amikor Gyöngyöspatáról beszélünk, akkor (…) Magyarország egészéről beszélünk. Nem arról a néhány tucat gyermekről és nem egy faluról, hanem az országunkról. A gyermekeinkről”

– folytatta.

S ha már államosították az oktatást –

„aminek én alapvetően ellenfele vagyok” -, akkor magára vette az állam a helyzet megoldását”

– mondta Hiller.

A dolog igazságszolgáltatási része „egyszerű”: a bíróság döntését nem változtathatja meg semmilyen más szereplő, „legyen az Magyarország miniszterelnöke vagy egy polgármester vagy egy országgyűlési képviselő”. Az ítélet megvalósítása pedig „nem morfondírozás kérdése” – szögezte le.

Úgy folytatta: „még azt is” el tudja képzelni, hogy „egyelőre nem többségi vélemény” az, hogy a társadalmi béke kialakítása az oktatás révén meghatározó lehet. Azok a demokraták azonban, akik szerint az oktatás a jövő alapja és akiknek a gyermekeink sorsa elsődleges, nem hallgathatnak.

„Nem gondolom, hogy ezt föl kell adni, tudniillik nem hiszem azt sem, hogy ez megváltoztathatatlan” – mondta Hiller, kiemelve: persze nincs mindenütt szegregáció, de ha a kérdés felmerül, akkor „azt gondolom, hogy az a helyes, hogyha határozott véleményt képviselünk”.

Hozzátette: az októberben megválasztott ellenzéki polgármesterek a saját területükön megteszik, „amit ez a rendszer megenged az oktatásban”.

Arra a felvetésre, hogy a szegregáció problémáját korábbi kormányok sem orvosolták, Hiller azt mondta: többször felemelték a szavukat és pereket is indították, de akkor önkormányzati fenntartású volt az iskolarendszer, így az állam csak nagyon közvetve tudott befolyást gyakorolni.

Most egészen más a helyzet. A kormány már harmadszor fut neki a saját Nemzeti Alaptanterve bevezetésének, de öt éve nem tudja letenni az asztalra.

Idén szeptemberre ígéri, de addigra már a kerettanterveket kellene bevezetni.

Közben az egészet uniós forrásból finanszírozza, 2 milliárd 400 millió forintnyi európai uniós forrást használva fel erre.