Hírklikk: Felcsuti Péter: újabb konfliktust talált az Orbán-kormány

A kérdés az, hogy a gazdasági gondok közepette lehet-e látni az alagút végét vagy egyre mélyebbre süllyedünk? Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke segített a válasz hátterét megvilágítani Sebes György meghívására, a Klikk TV Mélyvíz című adásában.

Elsőnek a globális minimumadóról beszélgettek és a szakember elmondta, hogy lényegében két különálló kezdeményezésről van szó. „Van egy globális minimum társasági adó, amit az egész világra kiterjedően tárgyalnak amerikai vezetés alatt. Ehhez adta hosszas küzdelem árán az egyetértését annak idején a magyar kormány. Miután több mint száz ország vesz részt ebben, a megszövegezése még zajlik, amíg ebből megállapodás lesz, az egy komplikált folyamat.”

Közben az EU úgy döntött, hogy nem várja meg a világméretű megállapodás végét s az unión belül is kidolgoz egy minimális társasági adót, természetesen összhangban az OECD elképzelésével. „Ez utóbbi, amit a magyar kormány pillanatnyilag megfúrni látszik.”


Felcsuti a KlikkTV Mélyvíz című műsorában azt mondta, szerinte az önmagában elgondolkodtató, hogy ismét egy olyan helyzet áll elő, amikor 27 országból 26 egyet tud érteni és van egy – történetesen Magyarország –, amelyik kivonja magát ez alól és megakadályozza, hogy egy uniós szintű megállapodás jöjjön létre. „Szerintem az az igazán izgalmas kérdés, hogy mindezek csak véletlen esetek Kirill pátriárkától kezdve a minimum társasági adóig vagy összeáll-e valamilyen koncepcióvá. Nem kell ahhoz cinikusnak lenni, hogy az ember rendszert keressen e mögött, szerintem van.”

Felcsúti úgy gondolja, a miniszterelnök arra játszhat, hogy a közös döntések sorozatos meglékelésével a saját tárgyalási pozícióját erősítheti „hoci-nesze” alapon. „Ezzel próbálhat olyan pozíciót elérni, hogy jelzi: egyetértését adja fontos döntésekhez, cserébe kapja meg az uniós pénzeket. Ez ugyanis ebben a pillanatban kulcskérdés a magyar gazdaság számára.”

Csakhogy függetlenül attól, hogy Orbán miben reménykedik, megváltozott az unió helyzete, attitűdje Magyarországgal és a kormánnyal kapcsolatban.

„Egyrészt azért, mert láthatóan több erőközpont van az unióban. A brüsszeli bizottság az egyik ilyen hatalmi központ, érzékelhetően komoly jogokat igényel a maga számára a parlament is egészen odáig, hogy ha nem teljesülnek a kérései, akár a brüsszeli bizottságot is hajlandó beperelni. Ez erőteljes nyomást jelent. És természetesen ott vannak a tagállamokat tömörítő bizottságok is. Ezek az erőközpontok mindegyike felismerni látszik így bő egy évtized után, hogy az Orbán-rezsim nem egy kis elbukott perifériális országocska, amivel különösebben nem érdemes foglalkozni. Az Orbán-rezsimnek ha mást nem is, azt sikerült elérnie, hogy úgy tekintenek rá, mint egy fertőző gócra.”