Hivatalos adatok: Orbánék alatt még több lett a szegény!

0

Drámai tény adatokról számolt be az Európai Statisztikai Hivatal, 2018-ban ismét nagyot nőt Magyarországon a szegénység, statisztikailag 63 ezer forint jut ezen háztartásoknak egy hónapra – számolt be egy terjedelmes tanulmányban a Privátbankár szakportál.

Az Eurostat frissítette a relatív szegénységi résre vonatkozó statisztikáját a 2018-as adatokkal, ebből az látszik, hogy Magyarországon ismételten nőtt a különbség a szegények és a gazdagok között. Nemcsak, hogy mélyebbé vált a szegénység az országban, a szegénységi küszöb alatt élők átlagjövedelme sem növekszik kellő ütemben- jegyzi meg a portál

A relatív szegénységi rés lényegében azt fejezi ki, hogy a szegénységi küszöb alatt élők helyzete mennyire intenzíven rossz, és az átlagos keresetük mennyire van távol azokétól, akik statisztikai szempontból már nem tekinthetőek szegénynek.

Magyarországon a szegénységi küszöb 2018-ban a KSH adatai alapján, éves szinten 1 006 249 forint, míg havi lebontásban 83 855 forint volt, de a szegénységben élők átlagkeresete jóval a küszöb alatt maradt, a szegény háztartások valójában havi 63 645 forintból próbáltak meg életben maradni.

A Privát Bankár azt is megjegyzi az adatokból kiolvasva, hogy az elmúlt 10 évben nem volt ennyire mély a magyarországi szegénység. A mutató 2014-ben kisebb csúcspontot ért el, mivel 22,1 százalékon állt, ám az évek során csökkenni kezdett, egészen a 2017-ben mért 16,7 százalékos szintre – azaz az évek folyamán a hazai szegények lemaradása valamelyest csökkent, ám ez megállt és 2018-ra igen csak megugrott: a 24,1 százalékos adat évtizedes szegénységi rekord lett.

A szakportál arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a szegénységi küszöb 2016 és 2018 közt 13,4 százalékkal emelkedett, addig a szegények átlagjövedelme csak 6 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban, hiába zengett a kormány fizetésemelés propagandája pont a leghátrányosabb rétegnek nem jutott belőle.

Ennek egyik oka, hogy a rossz anyagi helyzetben lévő magyarok közt ugyanis sok a közmunkásként dolgozó, akiket például a jellemzően alacsony végzettségük miatt nehezen lehetne a versenyszférában foglalkoztatni, és nem is nagyon van rájuk igény.

Az idén januárban mi is írtunk róla, hogy immáron harmadik éve, 2019-ben sem tervez a kormány béremelést a közfoglalkoztatottaknál, így az ő lemaradásuk biztosan nőni fog, bármit is mutat a havi kereseti statisztika.