Hogyan készülhettek el ilyen gyorsan a COVID-oltások?

A világméretű járványok Magyarországot sem kímélték, de bátor, a kor szellemiségével haladó orvosaink kitartó munkájának eredményeképpen a XIX. század végére az első „kötelező” védőoltást Magyarországon is bevezették, ami a fekete himlő elleni oltás volt.

 

Ennek eredményeként nem is fordult elő himlős beteg a 20. század első évtizedétől Magyarországon.
“A kanyaró elleni védőoltást a vakcina kidolgozása után négy évvel hazánkban is bevezették, ez az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején történt, míg a járványos gyermekbénulás elleni védőoltást 1963 óta tették kötelezővé Magyarországon.”

 

Ezek a betegségek a védőoltások általánossá válása óta megszűntek hazánkban.

 

“A tetanuszoltást 1940-ben tették kötelezővé, így a tetanusz is évi 10 alatti előfordulásra esett vissza.”
Csak jelzem: gyerekkorodban te is egy nagy rakat oltást kaptál már meg kötelezően. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy fel tudsz most háborodni a kötelező oltásokon – mert élsz.
“Védőoltás-ellenes körökben hallani, hogy számos nyugat-európai országban nincs, vagy nem ilyen szigorú az oltási kötelezettség, mint hazánkban, pedig hasonlóan magas a lakosok körében az átoltottság egy adott fertőző betegséggel szemben.”
Dr. Ferenci Tamás biostatisztikus számos tanulmányt publikált ebben a témakörben, és munkája során összehasonlította néhány lazább oltási fegyelmű, de fejlett, nyugat-európai ország járványügyi helyzetét (pl. Egyesült Királyság, Svájc, Németország, Franciaország, Ausztria) Magyarországgal a kanyaró, mumpsz, szamárköhögés és rubeola betegségek kapcsán.
Meglátása szerint Magyarország a járványügyi helyzetét tekintve ̶ az összehasonlításban szereplő országokkal a megjelölt vizsgált betegségek esetében – számottevően jobb mutatókkal rendelkezik a többi országhoz képest, mely a magyarországi, szigorúbb védőoltási rendszernek köszönhető.
A szerző rávilágít arra, hogy a járványok ott törnek ki, ahol az oltatlanok valamilyen oknál fogva térben csoportosulnak – például egy iskola diákjainak körében rossz az oltási hajlandóság, ami hazánk oltási rendje alapján nem fordulhat elő.
“A nem kötelező oltási rendszerekben tehát sokszor nem önmagában az okozza a problémát, hogy az országos átoltottság alacsony, hanem az, hogy az oltást visszautasító szülők térben koncentrálódnak.”
Hogyan készülhettek el ilyen gyorsan a COVID-oltások:
Ajánlott: a Semmelweis Egyetem tájékoztatója: