Hogyan lehet 500 milliárdos profitja a Molnak, ha 480-ért adta az üzemanyagot?

Hatalmasat nyert a Mol az európai szintű üzemanyaghiányon, de még nagyobbat azon, hogy finomítói jelentős részben orosz olajat használnak.

A társaság pénteken közzétett beszámolója szerint úgy sikerült az első félévben mintegy 580 milliárd forintos adózás előtti nyereséget összehozni, hogy közben csak a magyar árszabályozáson és rendkívüli adókon közel 200 milliárd forintot bukott a csoport. Ezt a veszteséget azonban messze túlkompenzálta a finomítók nyeresége.

Hatalmas rekord

„A második negyedév kiemelkedően jó teljesítményét az extrém mértékű motorbenzin és dízeltermék-árfolyam-emelkedések, valamint az Oroszországgal szembeni szankciókat követő kiszélesedő Ural spread miatt kedvező finomítói makrokörnyezetnek köszönhette.”

Minden bizonnyal ez az egyik legfontosabb mondat a Mol pénteken közzétett első féléves gyorsjelentésében – hívta fel a figyelmet a g7.hu cikke. A beszámoló készítői ugyanis ezzel az egy mondattal tömören összefoglalták, hogyan hozhatott össze rekordnyereséget a második negyedévben a csoport, annak ellenére is, hogy legfontosabb piacain nem adhatta annyiért az üzemanyagot a kutakon, amennyiért akarta.

A bevezetőben említett 580 milliárd forintos nyereség nagy része ugyanis a második negyedévben jött össze. Így nem meglepő módon ez a három hónap volt a Mol történetének eddigi legerősebb negyedéve.
Ugyanezt mutatják az adatok, ha az ágazati szereplők által jobban figyelt úgynevezett tisztított EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményét) nézzük. Ezen a soron 484 milliárdos nyereséget mutatott ki a csoport, amely közel duplája az egy évvel és négyszerese a két évvel korábbinak.

Ez a hatalmas rekord pedig jelentős részben a finomítói tevékenységnek köszönhető. Ez utóbbi úgy is rengeteg nyereséget termelt volna, ha a Mol nem elsősorban orosz olajat használ. Az európai szintű túlkereslet ugyanis hihetetlen ütemben drágította a benzint és különösen a dízelt. Emiatt pedig még a nyugati típusú nyersolaj és a kész, finomított üzemanyagok ára közötti különbség is mindenhol sokszorosára emelkedett. A Molnál pedig még erre jött rá az a haszon, hogy a csoport nagyrészt nem nyugati, hanem a háború kitörése óta annál sokkal olcsóbb orosz olajat használ.

Négy-ötszörös árrés

A Mol korábban havi bontásban közölte, hogy mekkora árréssel működik a finomítói tevékenysége, azaz nagyon leegyszerűsítve mennyi hasznot ér el azon, hogy egy hordónyi olajból feldolgozott termékeket (benzint, dízelt, vegyipari alapanyagokat) állít elő. Az elmúlt években ez nagyjából 1 és 9 dollár között mozgott. A háború kitörését követően márciusban azonban hirtelen közel 35 dollárra, tehát a korábbi csúcs nagyjából négyszeresére ugrott.

A Mol ezt követően felfüggesztette a havi adatközlést, arra hivatkozva, hogy „a jelenlegi piaci környezetben a finomítói árrés kevésbé reprezentálja a tényleges eredményeket”. Ez az adat így már a mostani gyorsjelentésükbe sem került bele. A korábbi mutató helyett egy olyan árrést közöltek, amely a nyugati típusú Brent olajhoz viszonyítja a finomított termékeik árát, tehát kiszűri annak hatását, hogy a Mol jellemzően olcsó orosz olajat használ.

Egyrészt azonban az árrés így is hatalmasat emelkedett, másrészt ebből az adatból nagyjából meg lehet becsülni, hogy mennyit keresett ténylegesen egy hordónyi olaj finomításán a csoport.

A nyugati, Brent típusú olaj alapján számolt árrés is a megszokott szint nyolc-tízszeresére ugrott a második negyedévben. Ez azokkal az általános ágazati folyamatokkal magyarázható, amelyeket már említettünk: a benzin és a dízel iránti túlkereslet megnövelte a nyersolaj és a kész üzemanyagok ára közötti különbséget.

A Mol tehát akkor is sokkal többet nyert volna a megszokottnál a finomítói tevékenységén, ha drágább nyugati, és nem orosz olajat használ. Erre az amúgy is nagyobb haszonra jött rá az orosz olaj árelőnye, amely a háború kirobbanása óta tényleg hatalmas lett.

A Mol jelentésében ezt az árelőnyt is közli: a korábban a Brent árával együtt mozgó orosz típusú Ural olaj a második negyedévben durván 35 dollárral volt olcsóbb, mint a nyugati típusú energiahordozó. Az előző negyedévekben ennek az árkülönbözetnek és a Brent alapján számolt árrésnek az összege nagyjából kiadta a Mol tényleges finomítói árrését. Ez azt jelenti, hogy a Mol finomítói haszna a megszokott hordónkénti 1-9 dollár helyett akár az 50 dollárt is meghaladhatta.

Valószínűleg azonban ez némileg túlzó becslés, hiszen – ahogy erre Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője felhívta a g7.hu figyelmét – a Mol sem csak orosz olajat használ. Éppen ezért valószínűleg reálisabb képet mutat, ha Ural árelőnyt csak kétharmad részben vesszük figyelembe. Az árrés azonban így is 40 dollár körül alakulhatott.

Az ezen a tevékenységen elért nyereség így még az árkorlátozások veszteségét is masszívan túlkompenzálta. A Mol egyébk ént utóbbiról azt írta a gyorsjelentésében, hogyaz üzemanyagár-szabályozás és a rendkívüli adók becsült hatása megközelítőleg 640 millió dollárt tett ki 2022 első félévében, amelynek 90 százaléka magyarországi működést érintette.

A 640 millió dollár nagyjából 220 milliárd forint, így a 480-as hatósági ár és a többletadók durván 200 milliárdot vihettek el. Ez pedig a harmadik negyedévben minden bizonnyal emelkedni fog. A Molnak ugyanis már eddig is be kellett fizetnie az államkasszába az olcsó orosz olajon elért hasznának negyedét, ez a befizetési arány azonban augusztus 1-jétől 40 százalékra nőtt.

Illusztrációs fotó: molgroup.info

https://frisshirek.hu/cikk/20220806_hogyan-lehet-500-milliardos-profitja-a-molnak-ha-480-ert-adta-az-uzemanyagot?fbclid=IwAR2iIU–_dwa4E788Wv-tP9-0m5cvMjbHRW4GckrKaCE6uQ6zcFzl9xpJWU