Honvédelmi minisztérium: Katonai középiskolákat építünk!

0

A nemzetbiztonsági kabinet elfogadta az új nemzeti biztonsági stratégiát – jelentette be a honvédelmi miniszter éves értékelő és feladatszabó vezetői értekezletén kedden, Budapesten. Benkő Tibor közlése szerint, ezzel párhuzamosan, megkezdték a katonai stratégia kidolgozását.

A miniszter elmondta: a nemzetbiztonsági stratégia katonai része kiemelt figyelmet fordít az európai védelmi képesség kérdésére. Ez nem csak a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség parancsnoksága, hanem minden tárca feladatkörét érinti. Az európai védelmi képesség kapcsán, példaként említette a Franciaországgal valamint az Egyesült Királysággal való kapcsolat erősítését.

Kitért arra is, hogy az ország nemzetközi szerepének vonatkozásában rendkívül fontosnak tartja az attaséhivatalok számának bővítését. Tavaly három új attaséhivatal nyílt a nagykövetségek mellett. Idén újabb három attaséhivatal nyitását tervezik.

A miniszter kijelentette: „program és terv szerint haladunk”.

Erre bizonyítékul szolgálnak például az új technikai eszközök, az anyagi készletek, a megkezdett fejlesztések – közölte.

Benkő Tibor 2020 kiemelt feladatai között említette a szervezeti átalakítás folytatását, a nemzetközi vezetőszervek létrehozását, a Magyar Honvédség parancsnoksága Székesfehérvárra költöztetésének folytatását, a hadkiegészítési rendszer átalakítását, a 2020-as Zrínyi Miklós emlékévre, valamint a jövő nyárra tervezett repülőnapra való felkészülést. 2020. várható fejlesztéseit bemutatva, azt mondta, az eszközök ütemterv szerint érkeznek.

Szólt arról is, hogy a budapesti Honvédkórház szervezeti átalakítás előtt áll. Kiemelt helyet kívánnak elfoglalni a magyar egészségügy fejlesztésében – jelentette ki a miniszter. Később, a sajtó kérdésére válaszolva, elmondta: a Honvédkórház orvosigazgatójának megbízatása a próbaidő végével, a szervezeti átalakítások nyomán szűnt meg.

A miniszter előadásában emlékeztetett: tavaly megvalósult a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar dezintegrációja. Ezzel a honvédelmi ágazati és a katonai feladatok különváltak. Mint elmondta, a minisztériumnak három feladata van: meg kell fogalmaznia mit vár el a katonáktól, a Magyar Honvédségtől, a feladathoz hozzá kell rendelni az erőforrásokat, a harmadik pedig a szigorú ellenőrzés és kontroll.

Hozzátetette: a Magyar Honvédség parancsnokságának létrehozásával arra törekedtek, hogy „a pénzt, paripát, fegyvert oda kell adni a katona kezébe”. Ez kell ahhoz, hogy a katona törvényben rögzített feladatainak eleget tegyen. Ennek felhasználását viszont szigorúan ellenőrizni kell – jegyezte meg.

A miniszter kiemelte: egy új világrend van kialakulóban, és a katonai kihívások is jelentős változáson mennek keresztül. Megjelent egy új hadviselési forma, a hibrid hadviselés, sok az instabil állam, napjainkban is rendszeresek a különböző terrortámadásokról szóló hírek. Emellett a tömeges illegális migrációval már 2015 óta küzd az ország. Kitért arra is, hogy a NATO két veszélyeztetettséggel számol, keleti (orosz) és a déli fenyegetettség. Utóbbi egyre nagyobb hangsúlyt kap a NATO különböző szintű értekezletein – közölte.

A biztonsági környezetet figyelembe véve, a kormány úgy döntött, hogy egy modern, ütőképes, a hazája iránt elkötelezett, lojális katonákból álló, modern felszereléssel rendelkező haderőre van szükség. „Ezzel tudjuk biztosítani az ország biztonságát és tudunk hozzájárulni a nemzetközi biztonsághoz” – emelte ki.

A miniszter azt mondta: a Nyugat-Balkán békéje Magyarország számára elsődleges fontosságú kérdés. Még erősebb, még komolyabb, még megbízhatóbb feladatrendszert kívánnak a Nyugat-Balkánon kiépíteni. A miniszter ezzel együtt kiemelte: nemcsak a Nyugat-Balkánon és a balti államokban kell felkészültnek lenni, hanem Közép-Európában is. Ezért kezdeményezték egy közép-európai többnemzeti hadosztály parancsnokság és egy regionális különleges műveleti parancsnokság létrehozását. Megtették továbbá a kezdeti lépéseket a nemzeti hadiipar kialakítására, és a tartalékos rendszer kiépítésében is előrelépést értek el.

Kiemelt fontosságúnak nevezte a társadalommal való kapcsolat erősítését, az utánpótlás-nevelést. Elmondta, a honvédség létszáma folyamatosan nő, de nem kellő mértékben. Az önkéntes tartalékos katonák száma meredeken növekszik. A miniszter kiemelte a honvédkadét program bővítését, s hozzátette: 2030-ig nyolc-tíz katonai középiskolára van szükség.

A miniszter közölte: idén is folytatódik a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program. Az eddigi eredmények közül szólt a magyarországi kézifegyver-gyártásról, az Airbus többfunkciós helikopterek beszerzéséről. Emlékeztetett, a program egyik része a katonákról szól. Ebben kiemelt fontosságú a társadalommal való kapcsolattartás, valamint az életpályamodell. Utóbbit – mint kiemelte – folyamatosan aktualizálni kell. A program másik része a haderőfejlesztés. Ennek kapcsán, a kutatás-fejlesztést és az innovációt hangsúlyozta.

A gazdálkodásra áttérve, azt mondta, ez az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat. Korábban nem létező anyagi támogatásból kellett működtetni a honvédséget. Most a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz viszont megkapták a szükséges anyagi forrást is – jelentette ki.

Szólt a NATO azon elvárásáról is, miszerint a védelmi kiadások legalább 20 százalékát haderőfejlesztésre kell fordítani. Ezt túl is teljesítették – közölte. Emlékeztetett a kormány azon vállalására is, hogy elérik a GDP két százalékos arányát a védelmi kiadásokban. A 2015-ben megkezdett, átlagosan 50 százalékos illetményfejlesztés utolsó öt százalékát tavaly teljesítették.

Ezen felül, tavaly decemberben – elismerve az egyenruhás fegyveres szolgálatot – a katonák 500 ezer forintos „fegyverpénzt” kaptak, most januárban pedig tíz százalékos illetményemelést.

(MTI)