Idén nem ment nyaralni a koronavírus – Durva hatodik hullámra kell készülni

Megváltozott a koronavírus hullámzásának megszokott ritmusa. Sok idő nem telt el a világjárvány kezdete óta, de az elmúlt lassan két és fél évre nagyjából igaz volt, hogy Európában tavasszal-ősszel tetőzött a járvány, a nyár csendesebb volt.

Az idén nem tart nyári szünetet a koronavírus

© Technológia: 444.huAz idén nem tart nyári szünetet a koronavírus

Magyarországon az előző két évben a tavaszi lecsengés után augusztus közepén-végén kezdett emelkedni a fertőzöttek száma, hogy az ősz végére érjen a csúcsra. Ehhez képest múlt héten jelentősen megugrott azoknak a covidfertőzötteknek a száma itthon is, akiket regisztráltak. Mint látszik, nem csak nálunk.

A nagy következtetések levonása még korai lenne, és több dolog is hátráltatja.

Például a magyar adatszolgáltatás.

Előbb a hétvégi adatszolgáltatást szüntette meg a kormányzat, majd a hétköznapit is, áttérve májustól a heti jelentésre, a kedvező járványhelyzetre hivatkozva.

Azóta nem lehet tudni, hogy a feltüntetett pozitív tesztek hány vizsgálatból származnak.

Ez egyébként azt is mutatná, hogy mennyire kiterjedt a vírus, és arra is adna magyarázatot, hogy valóban 55 százalékkal nőtt-e a regisztrált fertőzöttek száma, vagy csak sokkal több tesztet végeznek.

Ráadásul sokan nem is gyanakodnak arra, hogy a torokfájásukat koronavírus okozza, hiszen nyár van, amikor eddig nem volt „szezon”, pedig érdemes gyanakodni és tesztelni. Más kérdés, hogy a covidosok jó része az egyre nehézkesebb hivatalos tesztelés helyett beéri a gyógyszertárban vásárolt otthonival. Hogy mennyien jelentik a pozitív eredményt a háziorvosuknak, és kerülnek be a statisztikába, az megbecsülhetetlen.

A háziorvosok mindenesetre így is azt tapasztalják, hogy nő a fertőzöttek száma. Az is igaz, hogy egyikük például ezt mondta a Népszavának: „Ahogyan a kormányt, minket sem érdekel a járványügyi helyzet. Ugyanis semmilyen eszközöm nincs arra, hogy befolyásoljam egy olyan közegészségügyi helyzet alakulását, amire az arra hivatott közegészségügyi szervek is magasról tesznek. E kérdéskörben mindenben támogatom Magyarország kormányát, mely szerint: amiről nem beszélünk, az nincs.”

A szennyvízadatok is azt mutatják, hogy nő a koronavírus koncentrációja itthon.

Ahol valóban átláthatóan, és sokat tesztelnek, mint Ausztriában, ott most ez a helyzet.

A nagy kérdés az, hogy újabb komoly terhelés alá kerül-e az egészségügy. Amit tudni lehet, az új fertőzéseket az omikron BA.5 és BA.4 variánsai okozzák. A Qubit írt arról nemrég, hogy ez a két variáns az omikron első változatainál is jobban képes kikerülni az újrafertőződés vagy a megbetegedés elleni védelmet, amelyet az oltás vagy egy korábbi fertőzés biztosít. De az új variánsok nem tudják jelentős mértékben kijátszani az oltások vagy fertőzés hatására létrejövő, az adaptív immunrendszer T-sejtjei által a súlyos megbetegedés ellen biztosított tartós védettséget.

Vagyis bár a fertőzöttek számának növekedésével emelkedik a kórházban kezelt covidosok száma is, a nagyon súlyos betegek és a halálozások száma messze nem nő ilyen mértékben.

Ezzel együtt hosszú idő után Magyarországon is emelkedni kezdett a kórházi ápolásra szoruló covidfertőzöttek száma, de alacsony még ez a szint, az előző heti 197 után 233-nál tartunk. (Érdekes adat, hogy a nyár eleje annyira a lecsengő szakasznak számított eddig, hogy tavaly ilyenkor, a leghalálosabb harmadik hullám után kevesebb covidos volt kórházban, mint most.)

Lélegeztetőgépen 5-en vannak mindössze, itt nincs még emelkedés.

Fontos szempont az is, hogy meddig védenek az oltások. Kemenesi Gábor a Népszavának nyilatkozva úgy számolt, hogy két oltás nem elégséges az omikronnal szemben, mindenképpen háromra van szükség a hatékony védelemhez. Az öt év feletti, oltható lakosságból jelenleg Magyarországon minden hetedik ember tekinthető vakcinával védettnek.

Arra több európai ország tapasztalata alapján biztosan számíthatunk, hogy a minimálisan megosztott hivatalos magyar adatokban komoly felfutás lesz a következő hetekben, nőni fog a fertőzöttek száma, és jó eséllyel a kórházban kezelteké is.

Az eddigi tapasztalatok alapján a magyar kormány szigorításokat nem fog hozni, hogy megelőzze a járvány felfutását.

Egyelőre más európai országban sem hoztak ilyen intézkedéseket, de kéréssel több helyen fordultak az emberekhez. Elisabeth Borne francia miniszterelnök azt kérte a prefektusoktól, hogy ösztönözzék maszkviselésre a lakosságot a zárt helyeken, mindenekelőtt a tömegközlekedési járműveken.

A kormány az MTI tudósítása szerint jelezte, hogy egyelőre ajánlásról van szó, a maszkviselés sehol nem kötelező.

A kormányfő az elővigyázatossági intézkedések megerősítését is kérte a franciáktól: rendszeres szellőztetést, tesztelést az első tünetek megjelenésénél, valamint elkülönülést pozitív teszt esetén.

A németeknél a tömegközlekedésen még mindig kötelező a maszkviselés, Karl Lauterbach szövetségi egészségügyi miniszter pedig javasolja ezek önkéntes viselését a beltéri nyilvános helyeken. De szigorítást egyelőre ott sem terveznek.

Szlovákiában a héten hosszú idő után először állt ki a sajtó elé közösen Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter és Matej Mišík, az Egészségügyi Elemzések Intézetének vezetője, hogy a járványhelyzetről beszéljenek. (Nálunk ilyen 2020 tavaszán fordult elő utoljára.)

Az Új Szó beszámolója szerint Mišík azt mondta, elemzésük szerint az új mutáció eddig ismert tulajdonságai alapján a gyors terjedés és az újrafertőződés esélye magas, viszont ritkábban okoz súlyos lefolyást, így a kórházba kerülés esélye is alacsonyabb. Mindent összevetve a szakértők arra a megállapításra jutottak, hogy a társadalom egészére nem jelent komoly kockázatot az újabb hullám, pusztán a veszélyeztetett csoportoknak, vagyis az időseknek és az immunhiányos betegeknek kell odafigyelniük.

Éppen ezért országos szintű lezárásokkal nem is számol a minisztérium.

Mišík hangsúlyozta, fontos, hogy a gazdaság és az egészségügy működését ne korlátozzák, ehelyett kifejezetten a veszélyeztetett csoportok védelmére kell összpontosítani.

Ezt oldaná meg például az 50 év felettiek újraoltása.

Az IZA elnöke szerint a minisztérium immunizációért felelős munkacsoportja rövid időn belül kiértékeli, hogy ennek a csoportnak ajánlott-e a negyedik vakcina beadatása, vagy sem.

Szlovákiában a negyedik dózist eddig csak az immunhiányos betegeknek engedélyezték, viszont szeptemberben érkeznek az új, omikron ellen kifejlesztett oltóanyagok.

Az egyetlen intézkedés, amelyet Mišík nem zárt ki, a védőmaszkok viselésének kötelezővé tétele.