Így lakoltatták ki Gizi nénit a rendőrok rákospalotai otthonából

Rendőri kényszerítést is alkalmazni kellett abban a kis rákospalotai házban, ahol egy idős nő kilakoltatását akarták civil aktivisták megakadályozni. Szerintük van olyan megoldás, ami az ingatlantulajdonos önkormányzat számára is kedvező. A polgármester szerint viszont aki nem együttműködő, azon nem lehet segíteni. Az aktivisták táblákat tettek ki, a rendőrök Gizi nénit és az aktivistákat. Riportunk.

Ilyen még nem volt, eddig ellenzéki vezetésű kerületben még sohasem lakoltattak ki senkit rendőri erőszakkal. Ezt mondta az Indexnek Misetics Bálint, A Város Mindenkié csoport (AVM) aktivistája (aki egyébként Karácsony Gergely szociálpolitikai főtanácsadója) a rákospalotai kis lakás bejáratánál. A helyszínen megjelent Jámbor András országgyűlési képviselő is, aki ugyan nyilatkozni nem akart, de annyit elmondott: nem örül annak, ami itt történt.

Hiába szerepel ugyanis a vonatkozó törvényben, hogy az önkormányzatok számára kötelező feladat a hajléktalanná válás megelőzése, a DK-s vezetésű XV. kerületben a rendőrség – testi kényszer alkalmazásával – „tisztította meg” a lakás bejáratát testével eltorlaszoló mintegy 15 aktivistájától az utat, hogy utána utcára tegyék a bent lakó asszonyt és 12 éves gyermekét.

Cserdiné Németh Angéla polgármester annak ellenére is ragaszkodott a kilakoltatáshoz, hogy a család alapítványi támogatásokból egy összegben törleszteni tudná a tartozását – mondta Faragó Renáta, aki Gizella képviseletében többször is tárgyalt az önkormányzattal. Azt mondta:

Nem találkoztunk még ilyen kegyetlen önkormányzattal. Ön egy baloldali, szociálisan érzékeny kerületnek a vezetője, aki leállíthatja a kilakoltatást

– üzente a kamerák által a polgármesternek. Később az aktivisták azt skandálták, hogy a DK rosszabb, mint a Fidesz.

Miközben mi az AVM szóvivőjével beszélgettünk, a rendőrök testi kényszert alkalmazva a ház udvarából egyenként vitték el a kilakoltatás ellenzőit. Miután az egyik egyenruhás sokkolót is használt az összekapaszkodók kiemeléséhez, többen feldúlva kifogásolták az intézkedés arányosságát és így jogszerűségét.

Jogcím nélkül

Gizi néni és kiskorú lánya 2015 novembere óta lakik az egyszobás XV. kerületi önkormányzati bérlakásban. A lakásnak eredetileg az asszony felnőtt lánya a bérlője, a nő és kiskorú gyermeke azonban – együttköltöző családtagként – szerepelt a lakásbérleti szerződésben.

AZ EREDETI BÉRLETI SZERZŐDÉS 2017-BEN LEJÁRT, AMIT AZ ÖNKORMÁNYZAT A CSALÁD TÖBBSZÖRI KÉRELME ELLENÉRE SEM HOSSZABBÍTOTT MEG, ÍGY LETT GIZELLA ÉS KISKORÚ GYERMEKE JOGCÍM NÉLKÜLI LAKÁSHASZNÁLÓ.

– állítja az AVM. (Nagykorú lánya külföldön dolgozott az elmúlt években.) Mivel az asszonnyal nem kötöttek új bérleti szerződést, a családnak a korábbi bérleti díj többszörösét kellett megfizetnie lakáshasználati díjként. Erre nem volt képes, s bár folyamatosan dolgozott a helyzet rendezésén, hátralékba került.

Közben az önkormányzat Gizi néni számára 2022 januárjában felajánlott egy másik, még kisebb (27 négyzetméteres) bérlakást, azzal a céllal, hogy annak bérlője már ő lehet, így a lakhatási költségei is jelentősen csökkennének.

A bérleti szerződés megkötése érdekében már javában dolgozott (az Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadó kollégájával együttműködve) a hátralék rendezésén, ezért is érte váratlanul érte a rendőrségi értesítés, melyben a mai kilakoltatást közölték vele.

A felajánlott cserelakásra (vélhetően) azért nem kötöttek vele bérleti szerződést, mert még nem fizette ki teljesen a rendezetlen jogviszony miatti hátralékát. Ennek az az oka, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány második hulláma idején elvesztette takarítói munkáját, de ezt követően is csak alkalmi munkákat talált. A fizetése – nettó 82 ezer forint – nem volt elegendő ahhoz, hogy napi megélhetés biztosításán felül a havi lakáshasználati díjat és a hátralék törlesztésére megállapított havi törlesztőrészletet is megfizesse.

Kifizették volna a tartozást, mégsem maradhattak

2020-ban került Gizi néni kapcsolatba a Város Mindenkié csoporttal, ők közreműködtek abban, hogy megszerezze a Hálózat Alapítvány és a Menhely Alapítvány támogatását. A megelőlegezett összegnek köszönhetően a helyzet most úgy áll, hogy a család  ki tudná fizetni a tartozását. A civil szervezetek támogatási nyilatkozatait az AVM már korábban elküldte az önkormányzat döntéshozói számára, ám – amint azt Faragó Renáta elmondta – nem fogadták el, mert azt csak egy ígérvénynek tartották. Az önkormányzat döntéshozói a személyes egyeztetés során arra hivatkoztak, hogy az édesanya egy kerületi családgondozónak azt mondta, hogy kilakoltatás esetén „van hova vinni a gyermekét”. Amint az azonban minden, lakhatási válsághelyzetbe került családokkal foglalkozó szakember előtt ismert:

A KILAKOLTATÁS ÁLTAL FENYEGETETT GYERMEKES CSALÁDOK GYAKRAN OLYANKOR IS ILYEN ÉRTELMŰ NYILATKOZAT MEGTÉTELÉRE KÉNYSZERÜLNEK, HA EGYÉBKÉNT NINCSEN HOVA MENNIÜK.

Ennek az a törvénysértő gyakorlat az oka, amelynek során Magyarországon a hatóságok kizárólag anyagi okokból – így különösen lakhatási problémák miatt – választanak el gyermekeket a szüleiktől.

Az AVM emiatt még Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét, illetve a párt elnökségét is megszólította. Azt kérték, járjanak közben a XV. kerületi polgármester párttársuknál annak érdekében, hogy a párt vallott értékeivel és szociálpolitikai programjával hozza szinkronba saját döntéseit.

Gizi néni nem együttműködő

„A hátralék egyösszegű kifizetése csak a helyszínen, önöknél hangzott el” – mondta lapunknak Cserdiné Németh Angéla polgármester válaszul arra, miért nem függesztette fel a kilakoltatást. Azt is hozzátette, hogy eddig csak egy ígérvény volt erre, cserébe neki egy szándéknyilatkozatot kellett volna aláírnia arról, hogy 12 hónapra az asszony bérbe kapja az általa lakott lakást. Erre azonban nincs jogköre, a bérleti jogosultságokról az önkormányzat egy bizottság dönt.

Azt is hangsúlyozta, hogy az említett Hálózat Alapítvány csak érvényes bérlői szerződéssel rendelkezők számára ad támogatást krízishelyzetek kezelésére.  Gizi néni egyik feltételnek sem felel meg, már csak ezért is kérdéses volt számára a fizetési ígéret teljesülése.

 

 

 

Lapunknak jelezte, 2018-ban a kerület vagyonkezelője, a Palota Holdig és a lakásosztály is figyelmeztette az idős asszonyt, hogy nincs érvényes bérleti szerződése, ezért nyújtsa be az igényét, de ő nem volt ebben együttműködő. Az önkormányzat az első kilakoltatást 2020-ban helyezte kilátásba. Ezt a polgármester akkor megállította, mivel sikerült részletfizetési megállapodást kötni az asszonnyal a lakbér tartozás rendezésére. Az elmúlt két évben azonban ezt a megállapodást sem tartotta be.

Aki nem engedi, hogy segítsünk rajta, azon nem lehet segíteni.

– húzta alá a polgármester, aki nem tart attól, hogy DK-s politikusként a szolidaritás baloldali értékét majd számon kérik rajta. Szerinte ez nem baloldali vagy jobboldali kérdés, a kötelezettséget mindenkinek be kell tartania. A XV. kerületben közel 2000 bérlő lakik önkormányzati ingatlanban, eddig a nehéz helyzetekben is sikerült  valahogy megállapodni velük. Eddig nem is volt baloldali városrészben kilakoltatás, a mai napig erre csak a korábbi fideszes vezetésű kerületek szolgáltattak példát – emlékeztetett Misetics Bálint, hozzátéve, hogy jelenlétükkel korábban másutt már sikerült kilakoltatásokat felfüggesztetniük.

A mai napon azonban nem. A helyszínen a végrehajtó azt közölte Gizi nénivel, hogy azonnal el kell hagynia a bérleményt, de a bútorok és a többi holmija 60 napig még ott maradhatnak a lakásban.