Így vitték el a földedet, így húzták ki alólad a talajt:

Egy kicsit menjünk vissza az időben, mert úgy lesz érthető, hogyan rabol ki egy országot néhány szemfüles élősködő. Igyekszem egyszerűen és tényszerűen összefoglalni a történetet.
Az első Orbán kormány 2001-ben 12 állami gazdaság esetében saját embereire cserélte az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, majd varázslatos módon “privatizálta” az addig közösségi tulajdonban lévő gazdaságokat. Akinek van kedve, találja ki, hogy kinek van elővásárlási joga ilyen esetben? Tehát a közvagyon magánvagyonná vált, senkinek a szeme sem rebbent. Igaz, nem példa nélküli ez a módszer, gondoljunk csak Orbán apuka bányához jutására. Centire ugyanez történt.
A közvagyonból lett magánvagyonhoz földek is tartoztak, hiszen az a lényege egy mezőgazdasági vállalkozásnak. Ezeket a földeket a privatizálásos buli örömére ötven (50!) évre bérbe adták az új tulajdonosoknak. Soha a büdös életben nem kötött az állam ilyen hosszú haszonbérleti szerződést. A földtörvény legfeljebb és maximum 20 éves szerződést tesz lehetővé. Ezt csak úgy megjegyeztem, érdekesség gyanánt.
Hogy véletlenül se gondoljuk glóriás szentnek az első Orbán rezsimet követő MSZP-t, itt jegyezném meg, hogy a kormányváltás után a Medgyessy kormány is kedvet kapott, ők 9 állami gazdaságot “tettek a magukévá” 2003-ban.
Mindenki nyugodjon meg, az új földbirtokosok nem gatyásodtak le. Ugyanis természetesen járt és jár nekik a földalapú támogatás, létezik még az uniós forráson túl kiegészítő nemzeti területalapú támogatás. Aztán természetesen lehet finanszírozni a beruházásokat is uniós és állami pénzből, mint például Mészáros Lőrinc disznófarjma esetében történt. Tehát a föld jó üzlet. Nézzük, mennyire jó.
2011-ben például Csányi Sándor 16 840 hektár föld után megközelítőleg 4 milliárd forint, a Nyerges-Simicska (akkor még párban jártak) 14 700 hektár után 3,7 milliárd, Leisztinger Tamás 11 970 hektár után 2,7 milliárd forint agrártámogatást kapott. Csak a vicc kedvéért jegyzem meg: ebben az évben (2011-ben) rajtolt a világsikerrel kecsegtető “Tanyafejlesztési program”, ami tényszerűen 300 000 embert érintett. A programra szánt összeg egy, azaz egyetlen milliárd forint volt. 2013-ban viszont ezt az összeget 3,5 milliárd forintra emelte a szaktárca. A legtöbbet Budapest V. (Rogán) kerülete kapta, több mint 226 milliót.
Ugorjunk az időben, mert többkötetes lesz a cikk. Tehát 2010-ben ismét az orbán-korszak köszöntött ránk. Azonnal nekiestek mindennek, ami a boldogságuk útjában állt. Nem maradt ki a földekkel kapcsolatos jogi környezet átgyúrása sem. Jó sokáig farikcsáltak a fiúk, közben sikerült “lefaragniuk” Ángyán Józsefet, aki komolyan hitt abban, hogy a kormány célja a vidék, a földből élők helyzetének javítása. 2013-ban világra jött a kis torzszülött, az új földtörvény.
A földbérleti szerződésekről elég sokat lehet tudni. Most még. De ártunk és ormányunk erre is figyel, hiszen nem a véletelen műve az új törvény, amely lehetővé teszi a titkosítást, illetve az adatigénylések fizetőssé tétele. Ugyanis nem-kormánypárti médiának esélye sem lesz tízmilliókat kifizetni az adatokért. Erről gondoskodott – na kicsoda? – akkor, amikor a reklámbevételekből gyakorlatilag kiszorította az ellenzéki sajtót. Hát nem ügyes? De.
Mostanáig 95 000 hektár állami föld bérbeadása történt meg. A meghirdetett földek bérletét 30 százalék körüli mértékben nyerték el helyben lakó, valóban évek, évtizedek óta mezőgazdaságból élő termelők. A tendencia az volt (és nyilván a következőkben meghirdetésre váró 200 000 hektár esetében is az marad), hogy nagyon sokan kaptak kis darab (10 hektár alatti méretű) földet, kevesen pedig sokat. Ez úgy volt kivitelezhető, hogy családtagok, rokonok, különféle formációban pályáztak, így nem haladta meg az egy pályázónak adható terület nagyságát a pályázat. Például: Mészáros Lőrinc sikeresen páylázott a Búzakalász 66. Mg. Kft-vel 1009,9 hektárra. Mészáros Beatrix (Mészáros Lőrinc lánya) 94,1 hektár földet pályázott sikeresen. Mészáros János (Mészáros Lőrinc testvére) pedig 222,6 hektárt nyert el. Ugye-ugye? Három pályázó, három szorgos kisgazda. De a jó nagy számokat nem ők adják, hanem a pici területet elnyerő sok-sok ember. Így remekül lehet hangoztatni, hogy hát kérem: az Orbán kormány sokkal több termelőt juttatott földhöz, mint a mocsadék Gyurcsány! Azonban van egy érdekes adat, kérem, tessék jól figyelni!
Eddig 94 883 hektár földet adott bérbe az állam.
Ebből 10 hektár alatti terület 657 érdekeltségnek jutott.
10-20 hektár közötti földet 283
20-50 hektár között 352
50-100 hektár között 265
100-300 hektár között 201
300-1200 hektár között 30
1200 hektár fölött 4 érdekeltség nyert el.
Az érdekeltség itt azt jelenti, hogy a bizonyíthatóan egy személyhez köthető csoport/család összevont eredményét egyben lehet látni.
Még érthetőbben: a pályázók 37 százaléka az össz földterület 3,7 százalékát kapta bérletbe, a felső szegmensben ( 300 hektár felett) pedig a pályázók 1,9 százaléka vitte a földbérletek 25 százalékát.
Átlagolva jól mutat, egyébként pedig hülyítés.
Még ennél is sokatmondóbb a következő adat:
a gazdaságok felső 10 százaléka teszi zsebre a támogatások 74 százalékát. A következő 10 százalék már csak a teljes támogatás tizedét kapja, a legalsó tized pedig csupán a 0,3 százalékig részesül a támogatásokból.
Érdemes visszagondolni Kishantos esetére, András juhász kálváriájára és megannyi, föld nélkül (az eddig bérelt földjét is elvesztő) maradt családra, kisgazdaságra. A legelő nélkül maradt állattartókra és a földhöz jutott tetőfedőkre, építési vállalkozókra, műkörmösökre.
Amikor legyintünk a kormány legújabb (nyilván hosszú évek óta előkészített) tervére, akkor gondoljunk arra, hogy az évszázad rablásához asszisztálunk. Mindannyian. Kormánypártiak, ellenzékiek, politikától megundorodottak, média, mindenki. Egyenként.

Architektúra