Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője voltaképp beismerte, hogy kudarcot vallottak!

Az Inforádió Aréna című műsorának vendége volt Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infektológiai monitoring teamjének munkacsoport-vezetője és Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, akik arról beszélgettek, hogy miként viszonyul egymáshoz Magyarországon a tesztek és a fertőzöttek száma.

hvg.hu közlése szerint, Oroszi beismerte, hogy hazánkban sajnos képtelenek kiszűrni az összes fertőzöttet a laboratóriumi vizsgálatok korlátoltsága miatt, és menne feljebb is a járványgörbe, de nem tud,

MIVEL ELÉRTÜK A TESZTELÉSI KAPACITÁSUK FELSŐ HATÁRÁT.

 

“Tehát menne még följebb az a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, annak pedig a szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy hét vagy egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni. Tehát nem azért nem nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem azért, mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát.” 

 

– mondta az ITM munkacsoport-vezetője.

Oroszi Beatrix szerint épp amiatt fordulhat elő az is, hogy a napi esetszámok mindig 800 és 1200 között mozognak, mivel képtelenek több laboratóriumi tesztet elvégezni egy nap alatt.
Röst Gergely pedig azt fejtette ki a beszélgetésben, hogy az elmúlt napokban azt figyelhettük meg, hogy a megnövekedett esetszámmal nem tartott lépést a tesztelések száma, de a pozitív tesztek száma fokozatosan nőtt.

EZ PEDIG AZT JELENTI, HOGY A NAPONTA HIVATALOSAN LEJELENTETT ESETSZÁMOK, NEM A MAGYARORSZÁGI JÁRVÁNY VALÓS SZÁMAIT TÜKRÖZIK.

Oroszi kiemelte továbbá azt is, hogy téves az a feltételezés, hogy azért van egy-egy napon több pozitív eset, mert több tesztet végeztek. Ez ugyanis csak abban az esetben állná meg a helyét, ha a pozitivitás aránya ennek megfelelően csökkenne.