Ismét megszólalt a “Zöld dossziés” volt NAV dolgozó Horváth András

Vágujhelyi Ferencnek nem csak a Microsoft korrupciós botrányban játszott szerepe miatt negatív a híre. A nevezetes amerikai kitiltási ügyben is szóba került a személye, s köze volt a pénztárgép-beszerzésekhez is. Ugyanakkor a kinevezése mögött nem igazán a vélelmezett, hosszú bájtok éjszakájaként elhíresült (el)takarítási akcióhoz hasonló terv állhat, inkább az, hogy még intenzívebben húzzanak majd le megrendeléseket – a NAV uniós forrásokból finanszírozandó informatikai fejlesztéseiből – a pénztárgépek bevezetésénél is már komoly üzletekhez jutó NER-es vállalkozói körök. Ez a véleménye a „zöld dossziés” Horváth Andrásnak. Vágujhelyi már dolgozott az adóhatóságnál, s abban az időben volt ott főosztályvezető Orbán vejének a testvére, Tiborcz Péter. Az elévülések kapcsán is juthat szerephez, de Horváth szerint a legnagyobb gond mégis az, hogy erősödni fog az adóhatóság politikai irányítása.

 

Mint portálunk is megírta, Varga Mihály pénzügyminiszter a napokban menesztette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eddigi elnökét, Sors Lászlót, a helyére Vágujhelyi Ferencet nevezte ki. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal országos vezetői értekezletén a váltást azzal indokolta, hogy a gazdaság digitalizálásában az adóhivatalnak kulcsszerepet szán a kormány, ehhez új célok mentén kell továbbfejleszteni a NAV-ot. A pénzügyminiszter kiemelte: Vágujhelyi Ferenc korábban már dolgozott a hivatalnál informatikai elnökhelyetteseként, legutóbb pedig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács vezetőjének tisztségét töltötte be, ahol szintén az infokommunikációs szektor fejlesztése volt a feladata.

Abban bizonyára igazat mondott Varga, hogy új célokhoz kellett az új ember. S az is biztos, hogy a most leváltott Sors Lászlóról kedvező vélemények jelentek meg. Olyanok például, mint a higgadtnak és mérvadónak tartott  Raskó György által (a Facebookon) megfogalmazott megjegyzés: „Sors Lászlót jó 20 éve ismerem még Esztergomból. Ha van született becsületes ember, akkor ő az. Csak találgatok, miért menesztették, de nem merem leírni…”


A hosszú bájtok éjszakája

A közelmúlt történéseire még emlékezők első gondolata a kinevezés kapcsán az lehetett, hogy Varga Mihály és persze Orbán Viktor az esetleges választási vereségtől tartva, az új seprővel sepertesse ki az esetleges terhelő bizonyítékokat. Emlékszünk még az akkori fő bizalmas, Simicska Lajos adóvezetői kinevezésére? Az ő regnálása alatt – az ellenzék állítása szerint – bizonyos cégadatokat megmásítottak, eltüntettek, amikor 1998 novemberében – a halottak napjára hivatkozva – egy egész APEH-igazgatóságot szabadságoltak (megjegyzés: akkor az adóhatóság még APEH volt). A gyanú szerint az aznapra szabadságra küldött APEH-dolgozók távollétében, a berendelt számítástechnikusok, az akkori elnök, Simicska Lajos iránymutatása alapján, eltüntettek a rendszerből több, Fidesz-közeli céggel kapcsolatos, azokra vonatkozó adatot.

A NAV-os visszaélésekről szóló zöld dossziéjáról ismertté vált egykori adóhivatali ellenőrt kérdeztük a hipotézisről. Ám Horváth András nem biztos abban, hogy a nyomok eltakarítása miatt tették a NAV élére most Vágujhelyi Ferencet. Ahogy Varga is mondta, informatikai fejlesztéseket akarnak végrehajtani az adóhatóságnál, valószínűleg  uniós támogatásokból, mégpedig a jövő évi országgyűlési választások előtt – emlékeztetett, hozzátéve: leginkább a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív programos (KÖFOP) pénzekből valósultak eddig meg a NAV-nál az informatikai fejlesztések, s ezeket most fel akarják gyorsítani, „hogy ki lehessen osztani NER-es IT-vállalkozásoknak”.

Kitiltási ügy, Microsoft-botrány

Vágujhelyinek egyébként negatív a híre, s nem is csak a Microsoft magyarországi cége szoftverértékesítésének az ügyében merült fel a szerepe. A Microsoft-botrány kapcsán – mint korábban megírtuk –  az amerikai igazságügyi minisztérium is megállapította, hogy azt áthatja a korrupció. Akkor egyébként Orbánra is árnyék vetült, mivel a cég egyik dolgozója írásba adta, hogy „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.

Mint ismert, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigényléssel próbált a Microsoft-botrány kapcsán információkhoz jutni, a NAV erre azt közölte: a beszerzést „az informatikai elnökhelyettes hagyta jóvá. Az eljárást a NAV központi hivatala közbeszerzési főosztálya folytatta le” – összegezte még 2019-ben a HVG. Mint a lap írta: személyi felelősöket semmilyen vizsgálat nem nevezett meg, de 2013-tól 2015 végéig Vágujhelyi Ferenc volt a NAV informatikai elnökhelyettese. Orbán Viktor miniszterelnök vejének testvére, Tiborcz Péter pedig 2014 nyarán lett a NAV informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezetője. Az 1,8 milliárdos beszerzést májusban rögzítették a KEF rendszerébe, így ahhoz még nem lehetett köze, azonban az egyik 757 millióst már az ő időszaka alatt ütötték nyélbe. A NAV elnöke ekkoriban amúgy a kitiltási botránykor híressé vált Vida Ildikó volt.

Vida Ildikó és társai

Az új NAV-vezető neve annak a bizonyos kitiltási lista kapcsán is előjött, bár mint kiderült, „egyébként nem volt a kitiltottak között” – mondta Horváth András.

2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat, meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban résztvevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték. A Pester Lloyd időszakos német nyelvű lap hozta le akkor a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János (akkor államtitkár) szerepelt, továbbá korabeli sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), a legtöbben hallgattak.

Garancsi és Tiborcz is felbukkan

Ám volt más ügy is, amiről azonban nem nagyon szokás beszélni – emlékezett vissza Horváth. Vágujhelyi a NAV informatikai területén dolgozott, s ő biztosította Garancsi István cégének a lehetőséget arra, hogy belépjen az online pénztárgépes piacra. És azt se feledjük el – tette hozzá –, hogy az ő működése alatt lett egy rövid ideig az Orbán-vő Tiborcz István testvére, Tiborcz Péter az informatikai fejlesztési főosztály vezetője az adóhatóságnál (lásd. fent).

A probléma még ennél is súlyosabb

„Szerintem azonban a legnagyobb probléma mégiscsak az, hogy miközben a NAV működését függetleníteni kellene a politikától, ennek pont az ellenkezője történt a kinevezésével” – hozott fel egy újabb szempontot a korábbi adórevizor. Mint kifejtette: Vágujhelyivel a szervezet élén erősödni fog a NAV politikai irányítása, amellett, hogy azok a vállalkozói körök, amelyek már korábban is – elsősorban a fent említett pénztárgép-bevezetés idején – jól jártak, most még intenzívebben húznak majd le megrendeléseket a NAV-tól.

„Nagy pénzek vannak, vagy talán pontosabb, ha azt mondom, hogy állnak erre a célra, s ezeket kellene kiszórni. A KÖFOP-os maradékokról lehet szó, illetve – ha megindulnak – az új uniós forrásokról” – mutatott rá.

Vágujhelyi fő feladata tehát az informatikai fejlesztések és a pénzek kiosztása lehet. Jönnek a választások, s lehet, arra gondolnak, jobb, ha ők osztják ki az új operatív programokra még megmaradt pénzeket, illetve azokat a támogatásokat, amelyek folyósítása tavasz előtt megkezdődhet. Mivel Vágujhelyi informatikus, az lesz az egyik fő szerepe – véli Horváth András, aki szerint érdemes figyelni arra, mi fog történni ezekkel a pénzekkel, kik viszik el ezeket az üzleteket.

Lyukas a rendszer, s vannak kivételezett adózók

A NAV-os informatikai terület szerinte amúgy is sok sebből vérzik. Elégtelen a feldolgozási kapacitás, nincs elég revizor, nem eléggé zár a rendszer – derül ki szavaiból. Példaként említi, hogy hiába épült ki az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer, az EKÁER, valami nem stimmel a működésben, de a pénztárgépes történet is korrupcióval terhelt.

Ugyan ma már minden online megy, online készítik a bevallásokat, már a cégek áfa-bevallásait is, ám a másik oldalon továbbra is megvannak ugyanazok a problémák, amelyek 2013-ban, az ő eljövetelekor megvoltak – fejtegette. Hiába lát mindent a NAV („ez a nagy mondásuk”), ugyanúgy virágoznak az áfacsalások, mint korábban. Szinte havi rendszerességgel kapcsolnak le több milliárdos csalás miatt őrző-védő- és takarító cégeket. Irdatlan pénzt elköltöttek, a rendszer azonban mégis lyukas maradt.

Kérdés persze, hogy azért nem látják-e, mert szándékosan nem akarják látni – vetettük közbe. Mint Horváth András elmondta: van egy szűrőrendszer, amit valaki állítgat, de emellett egyszerűen nincs kapacitás a feldolgozásra, beleértve a revizorokat és az adatfeldolgozást. Szerinte ez jelenti a legnagyobb gondot.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a fejlesztésekkel ezeket megpróbálják informatikailag megoldani. Miután még leépítés is volt, ma már arányaiban kevesebben dolgoznak az adóhatóságnál, mint amennyi munka van. Az  ellenőrzéseket tehát megpróbálják a fizikaitól átterelni az informatikai ellenőrzés irányába, ami már abban az időben elkezdődött, amikor még ő is NAV-os volt, de sok év eltelte után, ma sem működik tökéletesen.

Egy további, az ellenőrzéssel kapcsolatos anomáliát is megemlített a szakértő. Mint mondta, voltak és ma is vannak kivételezett adózók a rendszerben, akikhez nem érnek el az ellenőrzések. És emellett vannak tabutémák is, a nagy NER-es cégek, informatikai, építőipari vállalkozások.

Figyelni kell az elévülésre

Ám a teljes „eltakarítás”, bonyolult és szinte lehetetlen, már csak azért is, mert az adatok nem egyetlen helyen vannak, s ráadásul öt év az elévülési idő. Így – példálózott Horváth András –, ha van egy 2019-ben történt csalás, korrupció, annak ugyan még megvannak az adatai, de ha a gyökerei 2013-ig nyúlnak vissza, akkor azok a bizonyítékok már nincsenek meg, „hiányzik a cselekedet lába”. Nagyon nagy jelentősége van a régebbi adatoknak is, amelyek azonban kikerülnek a rendszerből. Igaz, ma még vannak olyan állami szervek, ahol 10-15 évre visszamenőleg lehet keresni. „Mindenesetre nem kizárt, hogy Vágujhelyi egyik feladata éppen az, hogy odafigyeljen arra, mindent, ami elévült, töröljenek”.

Ám az adószakértőnek van egy rossz híre a számukra: még ha el is akarják tüntetni az elévülésen belül az adatokat, azok egy helyen, az esetleges elkövető vállalkozásnál még megmaradnak, s ha manipulálják azokat, akkor ellentmondásos, ellentétes adatok kerülnek elő, ha pedig törlik, az kiderülhet. Lehet persze, hogy megpróbálkoznak ezzel néhány cégnél, de teljeskörűen nem lehetséges végigvinni – fogalmazott Horváth András.