Itt a kijózanító valóság Orbán Viktornak!

Ha csak Orbán Viktor hétfői ülésnyitó beszédéből indulnánk ki, azt hihetnénk, Magyarországon a kerítés is kolbászból van, a magyaroknak pedig már csak egy kicsit kell várniuk, és eljön a várva várt kánaán.

A miniszterelnök úgy belelendült, hogy mindjárt a fél költségvetést odaígérte a magyaroknak:

  • Megígérte, hogy 2022. február 15-ig visszatérítik a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ban befizetett személyi jövedelemadót.
  • Adóvisszatérítést kapnak a gyereket nevelő kisvállalkozók is.
  • A nyugdíjasok év végi kiegészítést kapnak az infláció miatt, jövőre folytatják a 13. havi nyugdíj visszaépítését.
  • 2022 elején 6 havi “fegyverpénzt” fizetnek ki a fegyveres és rendvédelmi szervek tagjainak.
  • Január 1-től bevezetik a 25 év alatti, dolgozó fiatalok SZJA-mentességét.
  • Tárgyalnak a munkaadókkal és a munkáltatókkal a 200 ezres minimálbérről.
  • “Alkotmányos védelmet” terveznek nyújtani a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsonyabb adóknak és a nyugdíjaknak is.

Orbán az ellenzéki frakcióvezetők kritikus és szkeptikus reakciói hallatán is próbálta védeni a mundér becsületét, úgy beszélt, mintha nem is értené, miről beszélnek az ellenzékiek. Pedig a valóság sokkal borúsabb képet fest, mint azt Orbán vagy a Fidesz valaha is hajlandó lenne beismerni. Mert bár a támogatások kétségtelenül a jó irányba tett lépések, a valóságban csak elfedik, hogy a magyar kormány Európa-szerte egyedülálló módon a lakosságra terhelte a koronavírus-válság gazdasági költségeit.

A magyar lakosság elszegényedését és kilátástalan helyzetét látszik erősíteni az Európai Bizottság hétfőn közzétett támogatási térképe is a 2022 és 2027 közötti időszakra vonatkozóan, ami rendkívül szomorú képet fest Magyarországról. Ez alapján úgy tűnik, hogy az ország teljes lakosságának

82,09 SZÁZALÉKA ÉL AZ EURÓPAI UNIÓ LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ RÉGIÓINAK VALAMELYIKÉBEN.

Ezek azok a helyek, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát.

Orbán a nagy ígérgetés közben az elszegényedés mellett “elfelejtett” említést tenni az utóbbi hónapokban elszabaduló inflációról is, mely gazdasági növekedés ide vagy oda,

A MAGYAR GAZDASÁG JELENLEG TALÁN LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁJA.

Júniusban a pénzromlás mértéke elérte az 5,3%-ot, ami több mint 2 százalékkal haladja meg az MNB 3%-os mértékű inflációs célját. Nem véletlen, hogy erre való tekintettel a jegybank hosszú évek után alapkamat-emelésre kényszerült. Ez egy hosszabb kamatemelési ciklust is előrevetíthet, ami a hitelezés drágulását fogja eredményezni.

Az áremelkedés nagyját ráadásul olyan, a családok számára nélkülözhetetlen tételek adják, mint egyes élelmiszerek (margarin, liszt, tojás), de jelentős áremelkedés tapasztalható a tartós használati cikkek (bútor, személygépkocsi), szolgáltatások (lakásépítés, üdülés és étterem), valamint az üzemanyagárak terén is (25%).

Orbán a jövedelmi egyenlőtlenség növekedéséről sem beszélt, ami a gazdasági növekedés ellenére az elmúlt 10 év alatt Magyarországon nem csökkent, sőt, a lakosság 60%-ánál romlott a jövedelem aránya. Arról sem beszélt, hogy a járvány alatt a Fideszhez közeli körök gazdagodtak, miközben a magyar háztartások felélték a megtakarításaik nagy részét. Azt is letudta egy egyszerű brüsszelezéssel, hogy az Orbán-kormány rendszerszintű korrupciója és jogsértései miatt Brüsszel felfüggesztette a járvány utáni helyreállítási alap forrásainak kifizetését, ami miatt a kormány kénytelen volt a piacról fedezni devizahitelek formájában a kieső pénzt.

lakhatási válság sem képezte a miniszterelnöki beszéd részét, ahogy az önkormányzatok elszegényedése, az egészségügy és az oktatás alulfinanszírozottsága és a rendszerekből hiányzó orvosok, ápolók és tanárok égető helyzete sem. Kimaradt, hogy a minimálbér uniós szinten az utolsó előtti, az államadósság 15 éves rekordon van, a családi pótlék és a nyugdíjminimum értéke pedig (12 200 és 28 500 Ft) 11 éve nem emelkedett.

Talán még ezeknél is beszédesebb azonban, hogy a miniszterelnöki beszéddel egy időben – az MNB kamatemelései intézkedései ellenére – a romló nemzetközi hangulat miatt újra több hetes padlóra került a forint, az euróhoz viszonyítva újra 354 forintra romlott.

Orbán mindezekről egy szót sem beszélt, csak cinikus, felelősséghárító és gúnyolódó válaszokat adott az ellenzéki frakcióvezetők ellenvetéseire. Pedig lett volna bőven mire válaszolnia.