Itt egy újabb döbbenetes elemzés az orosz-ukrán háborúról

A tekintélyes lap észrevételeit a Danube Institute vette észre.

Ahogy arról az Index is beszámolt, magyar idő szerint csütörtök hajnalban Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében.

Csütörtök hajnali televíziós beszédében az orosz elnök azt mondta: Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és „nácimentesítésére”.

Putyin szerint a katonai művelet célja a helyi lakosság védelme, amely – mint fogalmazott – az elmúlt nyolc évben bántalmazást és „népirtást” szenvedett el a „kijevi rezsimtől”.

A Foreign Policy magazin elemzésében annak járt utána, milyen világ jöhet az ukrán–orosz háború után.

Az első lehetőség a lap szerint az, hogy a Nyugat kiegyezik Oroszországgal,

garanciát adva arra, hogy Ukrajna nem kap meghívást a NATO-ba, vagy akár tágabb értelmemben véve is semleges státuszt kap.

Az elemzés szerint ezzel a lehetőséggel ugyanakkor az a probléma, hogy semmi sem garantálja, hogy Oroszország kiegyezik majd ezzel a rendezéssel, és nem jelenti ez „étvágyának növekedését” sem Románia és Lengyelország irányába.

Persze ez az opció összefogásra sarkallhatja az EU-t – Lengyelország máris visszakozott a Brüsszellel folyó jogállamisági vitában a bírói karral kapcsolatban, és igyekszik az európai összefogás hasznos, kelet-európai bástyája lenni

– közölte a Foreign Policy elemzésében, melyet a Danube Institute tett közzé.

A lap szerint viszont ez az opció összességében veszélyes lenne Európa számára, ha elszámolja magát, Oroszország igényei pedig nem állnak meg az ukrán rendezésnél.

Egy másik opció szerint ennél azonban brutálisabb lehet, amiben a Nyugat biztosíthatná az ukránoknak a szükséges felszereléseket az ellenálláshoz.

A Danube Institute szerint a Foreign Policy ugyanakkor nem számolt azzal a lehetőséggel ebben a cikkében, hogy más elemzések szerint úgy tűnik:

Oroszország nem készül nagy megszállásra, ami gerillaháborút tenne lehetővé, „csak” mély behatolással járó, nagy légicsapások és nagy hatótávolságú fegyverek bevetésével kísért támadásra.

Ez Oroszországot választás elé állítaná, vagy hosszabb háborúra rendezkedik be, esetleg visszavonul. Utóbbi esetben veresége azonnali lenne, más esetben lehetőség nyílna a kifárasztására – olvasható az elemzésben.

Így mindkettővel megteremtődhetnének Moszkvával egy igazi kiegyezés feltételei, amely után „az orosz elnök már két kézzel kapkodna” – fogalmaznak.

Az elemzés szerint Oroszországnak talán egy ehhez hasonló, középsúlyos kudarcra van szüksége, hogy belássa azt, hogy nem képes megoldani a problémáit önerőből.

Amerika ezt az alkalmat felhasználhatná arra, hogy békejobbot nyújtson Oroszországnak, és elszakítsa a kínaiaktól, akár a szankciók okos megszüntetésével és a japán, valamint koreai üzleti körök befektetésre ösztönzésével az ország keleti területein

– olvasható az elemzésben.

Mint írják, az Egyesült Államok továbbá azt is engedhetné, hogy az oroszok fegyvereket adjanak el Indiának és Vietnámnak, amivel segíthetné gazdaságát, éket verhetne közé és Kína közé, illetve távol-keleti szövetségeseit is segíthetné,

természetesen mindezt a megfelelő, nagyon komoly orosz engedmények, gyakorlatilag bármilyen kelet-európai hegemón ambíció feladása árán.

Az orosz–ukrán helyzet legújabb történéseiről szóló közvetítésünket ide kattintva olvashatják.