Jakab Ferenc: Ez az év is a koronavírussal fog eltelni

A virológus a Heti Naplóban kifejtette: az oltási hajlandóság növekedésével, az oltott személyek számának növekedésével tudjuk csak visszaszorítani a járványügyi intézkedéseket.

Továbbra is működik a Koronavírus-kutatási Akciócsoport, aminek Jakab Ferenc a vezetője, ezzel kapcsolatban az ATV Heti Napló című műsorában azt mondta: elsődleges céljuk, hogy hatásos terápiát, illetve gyógyszerkísérleteket végezzenek, ez március óta történik, valamint az alapkutatással foglalkoznak.

A kínai vakcinákkal kapcsolatban a virológus kifejtette, hogy Kínában rengeteg vakcinafejlesztési projekt fut. A Sinopharm két vakcinafejlesztési programot futtatott, az egyik nagyon nem vált be, a mostani viszont elérte a 75-80 százalékos hatásosságot. Úgy véli, nem kell megijedni a vakcinától attól még, hogy egy elsőgenerációs oltóanyagról van szó. Hangsúlyozta, hogy az első és a második klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy nem rossz a vakcina.

Ha tudományos tények és publikációk alátámasztják egy vakcina hatásosságát, akkor úgy gondolja, nincs olyan vakcina, amivel ne oltathatnánk be magunkat – árulta el nézői kérdésre Jakab Ferenc. „Azt tudom mondani, hogy első- másod és harmadgenerációs vakcinák között van különbség, de a legnagyobb baj, ha elkapjuk a vírust, súlyos betegséget szenvedünk és kórházba kerülünk” – mondta Jakab.

Kifejtette: az elsőgenerációs vakcinák elsősorban vírust tartalmaznak, de inaktivált vírust, ezekben van hordozóanyag, sok vakcinánk jelenleg is ilyen. A második generációs vakcináknál vírus már nincsen, csak a vírusnak egy darab fehérjéje, ezek ugyanúgy tartalmaznak hordozóanyagot. A harmadik generációs vakcinák már csak a vírusnak egy fehérjét kódoló örökítőanyagát tartalmazzák, ez az, ami a szervezetünkben vírusfehérjét termel, és ez ellen lesz immunválaszunk. A harmadikban már nincsenek hordozóanyagok.

Oltási reakciónak kell lennie, mert akkor indul be az immunválasz – mondta Sváby Andrásnak a virológus. Hozzátette: egyik sem haladja túl a másikat mellékhatások tekintetében.

Brit mutáció

A koronavírus brit mutációjával kapcsolatban azt mondta: eddigi tudások szerint nem okoz jelentősebb klinikai változást, viszont 60-70 százalékkal gyorsabban, agresszívabban terjed. Megjegyezte, hogy minden biológiai rendszer mutálódik, változik. Szerinte többlethalálozás azért van, mert jobban terjed a brit mutáció.

Mint mondta, a vírusnak az a célja, hogy minél jobban tudjon fertőzni, terjedni.

Mikor lehetünk túl rajta?

Arra a kérdésre, hogy mikor lehet vége a járványnak, azt mondta: „rá fog menni ez az évünk”. Jakab elmondása szerint az oltási hajlandóság növekedésével, az oltott személyek számának növekedésével tudjuk csak visszaszorítani a járványügyi intézkedéseket. Felhívta a figyelmet, hogy az oltás elindulásával nem dobhatjuk el a maszkot és nem áll minden vissza a régi rendbe. „Ahogy az oltás erősödése felfelé megy, szépen vissza lehet szorítani a járványügyi intézkedéseket, de ez még idő” – szögezte le.

A virológus arról is szólt, hogy ha valaki az oltás után elkapja a vírust, nagy esélye van arra, hogy enyhe vagy tünetmentesen vészeli át a fertőzést, és nagy esély van arra, hogy nem adja tovább.

A kutatásaik alapján azt látják, hogy az enyhe vagy tünetmentes emberek antitest szintje is gyorsan csökken. Szerinte az oltás hasznos akkor is, ha már valaki átesett a fertőzésen, mert egy sokkal erősebb immunválaszt kaphatunk.

A pécsi-bécsi vakcinafejlesztéssel kapcsolatban elmondta, hogy jól haladnak a munkával. A laboratóriumi kísérletek jelentős részét elvégezték, valószínűleg január végén, február elején kezdhetik az állatkísérleteket. „Nem ez lesz a pandémia megoldása, de törekszünk arra, hogy ha esetleg visszatér ez a kórokozó, legyen mihez nyúlnunk” – fogalmazott.

Végül Jakab Ferenc mindenkitől azt kérte, hogy oltassák be magukat, mert „csak így fogjuk megállítani ezt a járványt”.

 

 

atv.hu