Járvány ellen nem véd a megfélemlítés

0

A rémhírterjesztés létező probléma, amit azonban a tekintélyuralmi rendszerek ürügyként használnak a sajtó elnémítására.

Mit nevezünk rémhírnek? A rémhír az álhír egyik altípusa: nagyon erős veszélyérzetet ébreszt, adott esetben pánikreakciót vált ki. Ebben különbözik a vágyteljesítő álhírektől, az olyanoktól például, hogy „megtalálták a koronavírus ellenszerét”. Rémhírek spontán módon, a szorongás és a félelem kivetüléseként is kialakulhatnak, de az esetek jelentős részében mesterségesen kreált képződményekről van szó, amelyek politikai szándékoktól vezérelve, vagy anyagi haszonból, kattintásvadász oldalak termékeként születnek. A magyar kormány tervei szerint 5 év börtönt is kaphatna az, aki „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”. Röviden: a kormány szigorúbban akar fellépni a rémhírterjesztés ellen. Elvileg ez helyeselhető is lenne, nem?

A rendkívüli helyzet valóban igényelhet szigorúbb fellépést, nem szabad megengedni, hogy tudatosan gerjesztett rémhírek nyomán tömegpánik törjön ki. Azt hiszem, ezzel senki sem vitatkozik. Nagyon helyes az is, hogy a magyar rendőrség lekapcsolt, úgy tudom, majdnem egy tucat olyan honlapot, amely üzleti megfontolásokból – bevételt hozó kattintások reményében – a Facebookon is nyilvánvaló valótlanságokat terjesztett a járványról.

Akkor mi a gond a kormány tervével? Tekintélyuralmi, autoriter rendszerekben – Oroszországban vagy például Azerbajdzsánban – az a tapasztalat, hogy a rémhírterjesztés elleni fellépés ürügyén a kritikus hangokat és a tényfeltáró újságírókat akarják elnémítani. A koronavírus erre kiváló lehetőséget teremt. Oroszországban egy kormányzati szervezet, a Roszkomnadzor listázza a szerinte álhíreket közlő oldalakat, és szólítja fel a médiumokat egyes cikkek eltávolítására, illetve a hatóságokat az ezen médiumok elleni fellépésre. Csak éppen erre hivatkozva olyan cikket is eltávolítottak, amely hitelt érdemlő információk alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos jelentésekben szereplő adatoknál jóval magasabb az országban a koronavírussal fertőzöttek száma. Ha valaki közzéteszi az állam által elhallgatott híreket, akkor nem bűncselekményt követ el, hanem a sajtó küldetését teljesítve, a közérdeknek megfelelően bemutatja a valóságot. Az ellene való fellépés nem jogos és törvényes intézkedés, hanem hatalmi érdekből alkalmazott cenzúra, a sajtószabadság indokolatlan korlátozása, az újságírók megfélemlítése.

A kormány, úgy látszik, az álhírek ellen is szelektív módon akar küzdeni.

A kormányszimpatizáns Demokrata oldalán Gyanús tények a koronavírus körül címmel megjelent egy írás, amely komolyan eljátszott a gondolattal, hogy a járványt Bill Gates szabadította rá az emberiségre. Sok kormányközeli véleményformáló bagatellizálta el teljesen a fenyegetést a járvány első napjaiban. Nem tudok róla, hogy valamelyik kormánypárti politikus ezért kifejezte volna rosszallását, vagy a hatóságok fel akartak volna lépni ellene. Eközben sajnálatos módon a kormány is beszállt egyes dezinformációk terjesztésébe. Tipikus példája ennek az a narratíva, amely a járvány terjedését az „illegális migrációval” hozza összefüggésbe. Ezt semmilyen tudományos tézis nem igazolja. A járvány nem a migráció nyomán terjedt el a világon, hanem jellemzően a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi turizmus útvonalait követve jutott el a legfejlettebb térségekbe is. Elithez tartozó művészek, sportolók, politikusok is megfertőződtek, olyanok, akik vélhetően nem mindennap szoktak „illegális migránsokkal” érintkezni.

Forrás és bővebben:https://nepszava.hu/3072380_jarvany-ellen-nem-ved-a-megfelemlites