Friss ötletek a jegybanktól
Három javaslatot fogalmazott meg az MNB a munkaerőpiaccal kapcsolatban, ami a migrációt érinti. A jegybank 144 pontos csomagjában az alábbiak szerepelnek:
- A célzott bevándorlás ösztönzése
- A digitális nomádok vonzása
- A külföldön élő magyarok hazavonzása
Az első ponttal kapcsolatban kiemelik, hogy 2017 óta a hiányszakmákban az ukrán és szerb állampolgárok is szabadon elhelyezkedhetnek Magyarországon, 2021 júliusától pedig további 9 nem szomszédos harmadik ország állampolgárai, ha munkaerő-kölcsönző cégen keresztül érkeznek. Az egyéb harmadik országbeliek esetében hatvan nap az engedélyezési eljárás.
A harmadik országbeliek foglalkoztatását növelné a külföldieket foglalkoztató vállalatoknak nyújtott állami támogatás munkásszállók építésére vagy lakások bérlésére a vendégmunkások számára. Emellett az adminisztráció egyszerűsítése, a hiányszakmák és az engedélymentes országok listájának bővítése, valamint a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása is támogathatja a folyamatot – emeli ki az MNB.
A külföldön élő magyarok körében felülreprezentáltak a fiatalabb korosztályok és a magasan képzettek, így jelentős munkaerőtartalékot jelentenek – olvasható a múlt héten publikált javaslatcsomagban. A jegybank szerint a külföldön élők hazavonzását segíthetik az állami hiányszakmákban történő béremelések, a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatása és a visszatérők számára nyújtott kedvezményes hazatelepedési kölcsön bevezetése.
A fenti javaslatok közül most elsősorban az utolsóval, a korábban elvándorolt magyarok esetleges hazavonzására koncentrálunk, illetve a jegybank kamatmentes kölcsönének ötletét vizsgáljuk meg.
Nagyjából félmillió magyart érinthet a javaslat Európában
Az MNB friss javaslata a kamatmentes kamatmentes hazaköltözési kölcsönről nagyjából félmillió magyart érinthet Európában, az Eurostat adatai szerint ugyanis ennyien élnek most külföldön.
A statisztikai hivatal 2021-es adatai a Portfolio kiegészítéseivel együtt azt mutatják, hogy 570 és 750 ezer felett lehet az elvándorolt magyarok aktuális száma az EU-ban.
Az elmúlt években látszik kis megtorpanás, az elvándorlás a 2004-es uniós csatlakozásunk után volt jelentős, majd a 2010-es évek elején volt még egy ugrás, amikor a német és osztrák munkaerőpiac is megnyitott. Sajnos az Eurostat adatsora is erősen „lyukas”, a korábbi évekből sok adat hiányzik, csak 2016-tól találni megbízható és összehasonlítható adatokat.
Korábban a legtöbb probléma a brit statisztikával volt, évek óta gyanakodtunk arra, hogy az ONS hivatalos számai alulbecsülik a szigetországban élő magyarok számát. Ezekben ugyanis évről évre 100 ezer körüli szám adódott, mi először 250 ezerre, majd a Brexit és a koronavírus-járvány hatására 200 ezerre becsültük a hivatalos számot. A valód adat pedig közel is lehet ehhez, hiszen 2021 végéig a Brexit miatti regisztrációk száma meghaladta a 160 ezret, ezt azoknak kell megtenni, akik az EU-ból kilépés után is szabadon szeretnének munkát vállalni az Egyesült Királyságban.
A legfontosabb célországokban nem volt nagy átrendeződés az utóbbi években, változatlanul Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria a legfontosabb piacok. Nagy-Britanniában a már említett korábbi statisztikai anomália miatt volt egy megugrás az utóbbi két évben azzal párhuzamosan, hogy elindultak a Brexit utáni regisztrációk. Németországban 200 ezer közelében torpant meg a növekedés, 2020-ban és 2021-ben már stagnálás, minimális csökkenés látszott a statisztikában.
Mennyit jelent ma egy kamatmentes hitel?
Kérdés persze, hogy a több mint félmillió potenciálisan hazaköltöző magyarból mennyit sikerülhet megszólítani egy kamatmentes hitellel. Korábban is voltak jegybanki javaslatok, illetve kormányzati programok hasonló céllal, elég csak a csúfos kudarccal végződött Gyere haza fiatal! programra gondolni.
Most a globálisan emelkedő kamatkörnyezet miatt jelentősen megnőtt a kamatmentes hitelek vonzereje, hiszen egyre többet lehet spórolni ezekkel. Ha valaki piaci feltételekkel szeretne most lakáshitelt felvenni, akkor a Pénzcentrum kalkulátora alapján 10 millió forintot 20 éves futamidőre, nettó 800 ezer forintos családi jövedelem mellett 6,6% -7,3% közötti THM-mel, 74-78 ezer forintos havi törlesztőrészlet mellett tud felvenni a bankoknál. A teljes futamidő alatt visszafizetendő összeg 17,7-18,7 millió forint között alakul. Ezzel szemben ha egy kamatmentes hitelt vesz fel valaki, amilyen például a jelenleg is elérhető babaváró hitel, akkor a törlesztőrészlet 42 ezer forint, a teljes visszafizetendő összeg pedig 10 millió forint. A piaci lakáshitelhez képest tehát havi 32-36 ezer forintot, a teljes futamidő alatt 7,7-8,7 millió forintot spórolhatna meg a jelenlegi kondíciók szerint a kamatmentes hitelt felvevő adós.
A kamatkörnyezet emelkedése és a banki átárazás csúszása miatt azonban a következő hónapokban ez az eltérés még jelentősen emelkedhet, vagyis a piaci kamatok emelkedése révén tovább nőhet a kamatmentes hitel előnye. Nem tudni azonban, egy ilyen hitelhez társulna-e kötelező jelzálogbejegyezés, vagy ahogy a babaváró hitelnél is látjuk, ezt egy állami garancia „pótolná” (a babaváró hitel esetében ez az aktuális tőketartozás évi 0,5%-a). Ha ebben a babaváró hitelre hasonlítana a konstrukció, akkor havi néhány ezer forintos garanciadíjjal is számolni kellene, ami kis mértékben csökkentené a kölcsön vonzerejét, de még így is jelentős lenne a támogatott hitel előnye a piaci lakáshitelekhez képest.