Jogállamiság Magyarországon

Az Európai Unió nagy gondot fordít annak biztosítására, hogy bármely EU tagállam megfeleljen egy sor alapvető kritériumnak: a demokratikus rendszerei megfelelőek legyenek, igazságszolgáltatása független, hatóságai tiszteletben tartsák a jogállamiságot és a politikai és emberi szabadságjogokat.
Searchtool right.svg Lásd még: jogállamisági mechanizmus
A 2010-es években és 2020-ban is lesújtó jelentés érkezett Brüsszelből a magyar jogállamiságról.[9][10] Az amerikai központú Freedom House, amely szintén a demokrácia helyzetének kutatásával foglalkozik, leminősítette Magyarországot.[11]
A kritikák legfontosabb pontjai [9][10][12]
Sajtószabadság – egyre inkább egyoldalúvá válik a tájékoztatás az országban és aggasztó fejlemény a megyei napilapok, továbbá internetes portálok beolvasztása a KESMA-ba, a Fidesz vezette médiabirodalomba. Példaként említik 2020-ban az index.hu vezetőjének leváltását, illetve az origo.hu feletti korábbi hatalomátvételt is.[13] A kormány politikai befolyást gyakorol a médiára. A Médiatanács nem működik független szervként, nincs biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki.[10] A kormányhoz közeli emberek az évek során felvásárolták a kiadókat, és a szerkesztőségeket kormányszócsövekké változtatták. Ez vonatkozik többek között az összes megyei napilapra,[14] továbbá a köztévére (M1),[15] a TV2-re [13] és számos országos rádióra.[16][17] A 2010-es évek végén tizennégy „közszolgálati” műsorszolgáltató volt a „kormánypárti” csatornák között.[18]
A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet jelentésében Magyarország sajtószabadság tekintetében 2010-től 2019 közepéig 180 ország közül 50 helyet csúszott lejjebb.[19]
Korrupció – Bár a korrupcióra vonatkozó alapvető szabályok jók, a magasabb szinten elkövetett bűncselekmények gyakran nincsenek felderítve, a nyomozás többnyire csak az alacsonyabb beosztású hivatalnokokat érinti. Az állami és cégvezetők közötti kapcsolatok nincsenek megfelelően kezelve. Magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket nagyon korlátozott mértékben vonnak büntetőeljárás alá, feléjük az utóbbi években nem is indult büntetőeljárás.[10]
Az Európai Csalás Elleni Hivatal 2021-es jelentése alapján 2016-tól Magyarország vezeti az uniós pénzekkel történő csalások listáját.[20]
Hiányos a lobbitevékenység szabályozása, és nincsenek olyan szabályok, amelyek hatékonyan szabályoznák.
Az igazságszolgáltatás függetlensége – Az ügyészség működésének függetlensége, a Kúria bíróinak kinevezése és az Országos Bírói Hivatal elnökének ellenőrzése kapcsán vannak gondok. Mindhárom esetben az intézmények feletti politikai befolyás jelenti a problémát.
Fékek és ellensúlyok – a kormány működését ellenőrző intézmények kapcsán a magyar jogszabályok előkészítését nem előzik meg érdemi hatásvizsgálatok és egyeztetések, ilyeneket legfeljebb formalitásként folytat le a kormányzat.
Az Európai Bizottság 2021-es jelentése minden vizsgált területen súlyos, a jogállamiságot veszélyeztető problémákat azonosított az országban.[21]
A német BTI, amely a demokrácia alapján elemzi az országokat, 2022-ben a következő jelentést adta ki Magyarországról:
A köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Médiatanács, valamint az adó- és vámigazgatás intézményei politikai irányítás alatt állnak, és a kényes ügyekben a kormánypárt politikai érdekeinek megfelelően működnek.[22]
Általános gyakorlattá vált a jogalkotási aktusok önkényes módosítása, a törvények egyéni igényekhez igazítása. A magyar szabályozás általában nem korlátozza a kormány hatalmát, hanem annak eszközeként szolgál. Ezt illusztrálják azok a tények, hogy az alkotmányt 2012 óta többször is módosították.[22]
Magyarországon történik a legtöbb, egyetlen ajánlattevővel zajló közbeszerzési eljárás az EU-ban. 2021 januárjában az Európai Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy szisztematikusan reformálja meg közbeszerzési jogszabályait és gyakorlatát, mivel ezek a szervezett politikai korrupció eszközeiként szolgálnak.[22]
A kormány befolyásolja, hogy a hivatali korrupciós eseteket kivizsgálják-e, és melyeket. Az egykori Fidesz politikus, Polt Péter legfőbb ügyészen keresztül folytatott politikai ellenőrzés eredményeként nem történt komoly nyomozás a Fidesz magas rangú politikusainak vagy társoligarcháinak közreműködésével járó korrupciós ügyekben.[22]